7.Rész~Most szükségem van rád...

-Én ezt nem bírom mááár!-fogtam a fejem a fürdőkádból kilépve.Folyamatosan szól a csengő,a telefonom ismeretlen számon,dudálnak kintről,kiabálnak hogy menjek ki...Kezd elegem lenni,ezért is vettem egy fürdőt,ahol a vízcsobogása miatt alig hallottam a kintről beszűrődő hangokat.Magamra terítettem a törölközőm,és kinyitottam magam előtt,a szobám ajtaját.
-El sem hiszem.-csönd lett.2 óra után először.Kivettem szekrényemből,egy farmert,és egy kék kockás inget és magamra húztam.Apa ma előbb haza jön a munkából,és akkor ő legalább elküldi ezeket az embereket a házunk elöl...Már 2 perce beállt a csend,de a fülem még mindig csengett.Pofátlanság.Egy cikk után ennyire felkapottak lettünk?!Mondjuk annyira nem csodálom,hisz most a One Direction,Anglia,sőt...az egész világ legmenőbb fiú bandája.
Csöngettek.Biztos apa az.Lefutottam a lépcsőn,felkaptam a kulcsot,mivel muszáj voltam bezárkózni,és kinyitottam.Nem ez volt a legjobb ötletem,mivel vagy 20 kamera,fényképezőgép vakuzott a fejembe.Talán először meg kellett volna kérdeznem hogy ki az?! Igen talán,az jobb lett volna.
-Mi a neve?
-Mióta van ez a titkos kapcsolat?
-Mit szóltak ehhez a rajongók?-bombáztak meg kérdésekkel,amire inkább nem válaszolok,nehogy kiforgassák a szavaim,és valami bajba keverjem magam,és Liam-et is.
-Hagyjanak békén!!!-és ezzel a mondanivalóm ki is fulladt,hátat fordítottam nekik,és magam mögött berúgtam az ajtót.-Hát ez nem igaz.-Ez így nem mehet tovább...Nem fognak elmenni egy ideig,az tuti.Telefonom után kezdtem el kutatni,s mikor megtaláltam gyors tárcsáztam is.
-Helló,szépség!!-felettébb vidám hang szólalt meg a vonal túlsó végén.
-Szia,Liam.Segítened kéne.-mondtam kissé feszülten.Amit észre is vehetett,mivel rögtön érdeklődött hogy mi a baj.
-Bekövetkezett a jóslatunk...-céloztam neki a tegnapi beszélgetésünkre,remélem érti is.
-Jajj,ne.De ugye nem rohamoztak le?-értette.
-Nem...De már 2órája itt vannak.Hívogatnak,csöngőn ülnek,dudálnak.Nem bírom!-hangom gondterhelt volt,és fáradt.Egész este ezen gondolkoztam hogy mi lesz ha itt lesznek.Költözzek tényleg oda hozzájuk?Avval nem csak rosszat tennék? Bombáztam magam kérdésekkel,választ várva,de nem jött...
-Érted küldöm Niall-t,én addig elterelem a figyelmüket.A hátsó ajtón menj ki,és pakolj ruhát is!Vigyázz magadra,kitartás!-tette le a telefont,és már csak a sípolást hallottam.Milyen rendes...Feláldozza magát,csak azért hogy engem ki mentsen innen.Gyorsan összeszedtem pár ruhát,fogkefét,és egyéb szükséges dolgokat.Remélem sikerül a terve...

Niall már kint várt a fekete autóban,napszemüvegbe,félig lehúzott ablaknál.
-Szia,Niall!Köszönöm hogy benne voltál ebbe a "mentő akcióba".-mosolyogtam rá,és beszálltam mellé.
-Hi,Zoé!Ugyan semmiség!Tudom milyen idegesítőek tudnak lenni az újságírók.-fordította felém a fejét,és szép kék szemeiben együtt érzést fedeztem fel.
-És most?Mi lesz Liam-el?
-Ő elöl van és a terv szerint csak elsétál a ház előtt,és akkor amìg te kijöttél ők vele voltak elfoglalva.De nyugi,ő sem mond semmit.Főleg nem rólad.Szeretne megóvni.-nyugtatott meg,és utolsó mondata meleggel töltött el.
-Akkor jó.Figyelj,én nem akarok nálatok zavarni,szóval lakhatok addig a barátnőmnél is.-nem akartam rájuk akaszkodni.
-Ne hülyéskedj már!Nagyon jól fogjuk érezni magunkat.Viszont most bukj le mert jön Liam.-gyorsan lehajtottam a fejem a kesztyűtartó elé,Niall felvette baseball sapkáját,és így vártuk Liam-et,aki egy csapat emberrel és fényképezőgép társaságában érkezett meg az autóhoz,és gyorsan beszállt hátra.
-Niall,gázt neki!-sürgette a sofőrünket.Evvel szőkeség rátaposott a gáz pedálra,és már el is hagytuk a házunk utcáját.
-Jól van mindenki?-hajolt előre Liam,aki először rám,aztán Niall-re pillantott.
-Persze.
-Akkor jó.Örülök hogy hozzám jöttél először.-simította meg kezemet,amitől nem tagadom,liba bőrös lettem.De miért?Nem önszántából.
-Nehogy elbízd magad.-borzolta meg barátja a haját.
-Te a vezetésre koncentrálj!-pirult el kicsit barna hajú útitársunk.-Ugye hoztál fürdőruhát?-fordult felém,kérdő tekintetével,és gyönyörű mosolyával.Zoé!Miért mondok én ilyeneket??
-Őőő...azt hiszem igen...-kutattam a táskámban.
-Akkor jó.-huncutnak tűnt...
-Ne álmodozz.-hűtöttem le rögtön,és megpaskoltam puha arcát.


Mikor megérkeztünk,tátva maradt a szám.Ez a ház hatalmas.A miénk se kicsi,de ez...Hú.

Kiszálltunk,Liam persze kinyitotta nekem az ajtót,és elindultunk a hatalmas ház bejárata felé.Meglepődtem...Hatalmas koszra számítottam,ehelyett minden a helyén van,friss illat.Harry-t és Louis-t a tv előtt találtuk,épp Sponge Bob-ot néztek(?).
-Sziasztok!-zavartam meg őket,a mese nézésben.
-Csak nem?!-fordult hátra Harry.-ZOÉ!-örült meg nekem,és átugrott a kanapé felett,és magához húzott...Meglepődtem,de viszonoztam ölelését.
-Hé,én ilyet miért nem kapok?-féltékenykedett Liam,mire csak felnevettem.
-Majd ha ki érdemled.-fordultam felé.
-Akkor nem sokat kell rá várnom...-mondta,sejtelmesen,és ki felé indult,a konyhába.
-Szia Zoé.-ért ide lassan Louis is,és ő tőle pedig két puszit kaptam.Fő a vendég szeretet....Gondoltam magamban.
-Mi szél hozott?-érdeklődött Harry.
-Újságírók.-válaszom rövid és tömör volt.Ahogy láttam Harry értette,és fájdalmas fejet vágott hozzá.
-A hétvégét itt tölti.-teremt hirtelen mellém Liam.
-Felőlem.-tette maga elé a kezét Louis és Harry is.
-De nem akarok zavarni.-jegyeztem meg halkan.
-Dehogy zavarsz! VÉGRE egy női nemű is van ebbe a házba.-nyugtatott meg Harry,és magához húzott.
-Mivan fiúk?!Nincs kapás?-kacagtam fel,mire csak rosszalló pillantásokat kaptam.-Jól van értem...Ez tabu téma.
-Medence?-terelt el Liam,és ki nézett az üveg toló ajtón.Kint sütött a nap,jó meleg is volt,ami igen ritkán van,ezért jó ötletnek tartottam.
-Zoé?Ugye nem vagy szégyenlős?-erre a kérdésre mind a 4-en rám pillantottak.
-Hát,ha tényleg én vagyok itt az első lány,akkor kicsit tartok tőletek...-húztam őket egy kicsit.-Nyugi nem.-erre mind megkönnyebbültek.
-Akkor öltözzünk!!!-kiáltott fel Niall,amire kicsit össze rezzentem...még meg kell szoknom a kis szőke vehemenciáját...
-Gyere megmutatom az átmeneti szobád.-húzott maga után Liam,és a lépcsőn felfele egyre gyorsabban.
-Lassíts már!-röhögtem fel,és eközben szedtem a lábaim.
-Mi van nem bírod a tempót?-nézett hátra,és látva hogy mit ügyetlenkedem,felkapott az ölébe.
-Ááá!-sikítottam.-Tegyél leee!!-kapálóztam,nevetve,de hiába...
Mikor beértünk a szobába,csak ledobott az ágyra.
-Milyen finom vagy...-jegyeztem meg,és felültem.
-Megmutassam milyen ha finom vagyok?-felhúzta szemöldökét,és csábos mosolyra húzta száját.
-Kösz,nem kell.-hú...-Viszont,öltözni szeretnék...-utaltam arra hogy menjen ki,de ő ugyanúgy állt ott,arcára fagyott mosollyal.
-Tőlem.-vonta meg a vállát.
-Úgy értem.-köszörültem meg a torkom.-Hogy menj ki.-mutattam az ajtó felé,de nem bírtam teljes komolysággal mondani...
-Jaaa,hogy mégis szégyenlős vagy.
-Hát azért vannak határaim.Na!Hess.-tuszakoltam ki a szobából,de elég erősen ellenkezett.
-A kis vasgyúró...-nézett le rám,és megsimította az arcom.
-Ne.Kérlek.-fogtam meg a kezét,és helyeztem le maga mellé.Ez túl gyors így.
-Oké,oké...megyek.
Tudtam hogy ez lesz...Tudtam hogy nyomulni fog.Az elején még tetszett...De ha azt akarja hogy barátok legyünk akkor lassítson.Itt az egész hétvége előttünk...

#Köszönöm!!!(2.)

Hihetetlen...1000 megtekintés felett...3 rendszeres olvasó...El sem tudom mondani hogy mennyire boldog vagyok hogy ennyien olvassátok,és remélem szeretitek is!!!Remélem még sokáig velem maradtok,és olvastok!Ne felejtsétek...ez a blog csak miattatok van...;)
                                                                    Káprázatos *-*.

Addig is jó éjszakát,1D-s,Liam-es álmokat!!! SZERETLEK TITEKET!:)

6.Rész~"Költözz hozzánk..."

Mégiscsak ma hoztam az új részt!Ez egy kicsit rövid lesz,de ígérem bepótolom.;)



-Ülj le oda.-mutattam a piros fotel felé.-Most mi lesz?!-kérdeztem kissé izgatottan.
-Egy ideig semmi.Hagyni kell lenyugodni őket,de lehet hogy holnap elmegyek az újsághoz és megmondom mi az igazság.-mondta nemes egyszerűséggel.
-Megtennéd?-csodálkoztam,hogy ilyenre is képes lenne.
-Ha neked attól jobb lesz...-ez kedves gesztus lenne tőle.
-Azt hittem örülni fogsz,hogy ilyet írtak rólunk...-mondtam szerényen...Egyértelmű hogy tetszem neki...ezt még a hülye is észrevenné.Legyeskedik körülöttem,kedveskedik,folyton kacsingat,mosolyog...
-Hinni...megint csak hiszel..Amúgy is miért örülnék?-hoppá!Pirulunk,pirulunk?
-Én nem tudom...-néztem rá olyan *nagyon is tudom* nézéssel,mire elkapta fejét és valami üdítő után érdeklődött.
-Terelünk?-húztam mosolyra a számat,és a konyha felé indultam.-Almalé?-kiáltottam vissza neki a nappaliba.
-Köszi,jó lesz!

-Na szóval...-értem be a nappaliba,és odanyújtottam neki a poharat.-Egy ideig nem kéne együtt mutatkoznunk.Most is tuti kombinálni fognak hogy behoztalak a házamba.Ééés,most már azt is tudják hol lakom...nagyszerű.-jutott eszembe.
-Addig gyere hozzánk.-mondta hirtelen felindulásból.
-Még azt kéne...Most mondom hogy egy ideig kerüljük egymást,te meg felajánlod hogy költözzek oda.Van észjárásod...-jegyeztem meg,mellékesen.
-Nem kell tudniuk róla.
-Szerinted olyan hülyék hogy nem veszik észre hogy ott vagyok?-ez tényleg ennyire...ennyire...ahh...-És amúgy is,vagytok ott elegen.
-Zayn elutazik pár napra a barátnőjéhez.Addig jöhetnél.-Hmm..erre is talált mentséget.
-Gondolhattam volna...Akkor sem...Majd ha tényleg annyira elfajul a dolog.Még nem biztos hogy idegyűlnek.-komolyan...úgy beszélünk mintha már ide sátoroztak volna a házunk elé.
-Oké,de gondold át!-oké,oké...Nem sok kedvem lenne oda költözni.-Nem unatkoznál.
-Hát azt gondoltam.-nevettem fel,elképzeltem ahogy 4idióta szórakozik.Micsoda kupi lehet!
-Viszont most jobb lenne ha mennél.-figyelmeztettem,mielőtt kezdte volna itthon érezni magát.
-Elküldesz?-meresztette rám ismét azokat a szép csokoládé színű szemeit.

-Igen!Nem dőlök be még egyszer ennek a nézésnek.-kacsintottam most én rá.
-Egy próbát megért.-kacagott fel,és kiszállt a fotelből.-Van hátsó kijárat?!
-A kertbe.Ja.-mutattam hátra,a tolóajtó felé.
-Akkor ott megyek.Ki kísérnél?Félek.Eltévedek.-minden alkalmat próbál megragadni hogy velem legyen.Kis cseles.
-Nem hiszem hogy eltévednél,de azért ki kísérlek.

-Ohó!Van medence?Akkor még jövök.-csillant fel a szeme a medencénk láttán.
-Ki mondta hogy beengedlek?-válaszoltam neki huncutul.
-Be engednél.-biztos magában...
-Innen már megy egyedül is.Hacsak nem akarod hogy még a kocsiig is elkísérjelek,és kinyissam neked az ajtót.
-Haha,vicces vagy.Innen már oda találok,azt hiszem.-mosolyodott el,és közelebb lépett,de evvel én ugyanannyit hátráltam.
-Csak egy baráti ölelés.-próbált "megnyugtatni".
-Persze,itt ahol előbb még egy újságíró volt.Pá!-küldtem neki egy puszit és befelé vettem irányomat.Mielőtt bementem volna,még hátra pillantottam,és meg mindig ott állt,huncut mosolyával az arcán,és intett mikor meglátta hogy még egy utolsó pillantást vettetem felé.
Mit ne mondjak...kezdem meglátni benne a jót,és ez nagy szó!Ebből még lehet akár egy jó haveri viszony is...vagy kitudja...

#Köszönöm:)

Nagyon örülök,hogy írtatok megjegyzést,nagyon jól esett...Hisz még csak 5rész van fent,ahhoz képest elég sokan látogattátok az oldalt,és írtatok,szavaztatok...Remélem hogy mindenkinek tetszeni fog a folytatás is,hisz miattatok írom;) Várom a visszajelzést,de már az is elég hogy benéztél,és beleolvastál!;)
#Holnap lesz új rész!!!

5.Rész~Egy "kis" félre értés...

Remélem tetszeni fog! Jól esne egy kis visszajelzés hogy milyen és hogy egyáltalán olvassátok-e...Komi,vélemény,értékelés bármi...Köszi,és jó olvasást!!:)





*Harry szemszöge*
-Kelj már ki az ágyból!!!-kiáltott rám Liam,és az ágyam szélén kezdett ugrálni.-Egész nap itt akarsz fetrengeni??
-Még 5perc!!!-nyögtem fel fájdalmasan...az az 5 perc is nagyon sokat jelent ilyenkor.
-Aha...NEM!Most szállj ki!-Liam nem engedett...Rossz napja van már korán reggel?
-11 óra van az istenit!-hát akkor mégse korán reggel...Nagy erőt kell vennem magamon hogy kikeljek.
-Jól van,jól van,csak hagyjál már.Miért nem tudsz reggelivel,a hajamat simogatva felkelteni?-kérdeztem tőle,mire ő csak megborzolta a hajam.
-Csak szeretnéd,hazz...-vigyorodott el,leváltva evvel a zord külsőt.
-Liam, azonnal gyere le!!!-hallottuk meg Niall hangját,a konyhából,amiben kicsi aggodalmat véltem felfedezni.
-Megyek!Öltözz és gyere te is.-pillantott hátra,még egyszer rám,és már el is tűnt a szobámból.


Mire leértem mindenki egy újság felett görnyedt...Én is odamentem,és megértettem mi volt az a nagy aggodalom.Liam és Zoé együtt,egy címlapon.
-Haha...én tudtam hogy van ott valami.-szólaltam meg,erre 4 rosszalló szempár méregetett.-Izzik köztetek a levegő...Ne mondd hogy kicsit sem érdekel.-néztem Liam-ra,aki kicsit kétségbe volt esve.
-Ha ezt meglátja...soha többet nem szól hozzám-mondta lehajtott fejjel.-Ezt akarta mindig is elkerülni,és most egy ilyen félreérthető helyzetben lettünk lefotózva.-túrt idegesen hajába,és az újságot pásztázta.
-Tetszik,mi?-erre már mindannyian kérdőn néztünk rá.
-Eléggé...De ezek után,az a kicsi esélyem sincs,ami tegnap estig volt.Gondoljatok bele...Ráfognak szállni a rajongók,a média...-keserves feje mindent elárult...Láttam amit láttam,tegnap este...Az ilyeneket mindig észre veszem.
-Akkor most...?-kérdezte Niall,megtörve a csöndet.
-Elmegyek hozzá.-mondta és már ki is viharzott a bejárati ajtón.
-Hú.ez gáz.-mondtam egy egy doboz narancslét vettem ki a hűtőből.


A plázába készülődve,kinéztem az ablakomon,hogy milyen is odakint az idő.A szobám ablaka a gyönyörű London városra nézett.Sokat szoktam olvasni,elmélkedni,az ablakomban ülve.Imádom ezt a várost,ezért ma egy angol mintás póló mellett döntöttem,és az időjárást elnézve,egy farmer dzsekire is szükségem lesz. Most szerettem volna egy kicsit egyedül lenni,kikapcsolódni,ezért döntöttem úgy,hogy elmegyek vásárolgatni.

Az odafele úton,kissé kellemetlenül éreztem magam.Úgy vettem észre,hogy mindenki megbámul...Lehet paranoinás vagyok,de akkor is...Főleg lányok.Egy ideig nem foglalkoztam vele,de aztán kezdett idegesíteni...Jess-nek írtam egy üzenetet,hogy mi lehet az oka annak hogy bámulnak..?! A válasz láttán hányinger fogott el...CÍMLAPON ÉN ÉS LIAM?? MIIII? Szaladni kezdtem,és a közeli újságoshoz vettem irányomat...Tényleg...Tegnap készült fotó...

#Liam Payne (19) tegnap jól érezhette magát...Egy ismeretlen lánnyal látták tegnap egy bowling klubban.A szemtanúk szerint Liam készségesen segített a lánynak eldobni a számára nehéz golyót,de ezek után is ugyanabba a félreérthető pozicíóba maradtak.A többi bandatag is ott volt,és a managerük is,aki hírek szerint az ismeretlen lány édesapja.A lány jóba van a többi fiúval is,mivel egész este jókat nevettek,és együtt is távoztak.Liam kikezdett volna főnöke lányával?Mit szól ehhez az apuka?Mit szólnak ehhez a rajongók?

Szétrobbanok.Mindig is ezt próbáltam elkerülni,hogy egy híres fiúval "hozzanak össze".Most szépen megköszönhetem ezt drága Liamnak aki ebbe a helyzetbe sodort.Eddig mindig sikerült távol maradnom az ilyen helyzetektől,de most...Ezért bámultak akkor azok a lányok...Gondolom directionerek voltak,és most én vagyok számukra a fő ellenség.Gyorsan elindultam haza felé,már semmi kedvem nem volt plázázni.Ezek után egy ideig biztos nem mozdulok ki.Elég ha nézem a neten a gyűlölködő üzeneteket,és a friss híreket.

Már majdnem a házunknál voltam mikor egy fekete autó száguldott el mellettem,és ahogy látom pont a házunkhoz tart.Ismerős autó...Na megállj!!Most kapsz!!Sietősre vettem a tempót hogy oda érjek mielőtt elmenne.Kiszállt a kocsiból,piros pólót és farmert viselt.Elég jól nézett ki...Zoé!!Épp most akarod leordítani a fejét...

-Liam!!!Ott állj meg!-kiáltottam rá kb. 5méterről.Ide kapta a fejét,és már épp kezdte volna mondani valóját,mikor egy kamera,és egy újságíró lépett közénk.

-Mióta tart a kapcsolat? Ki tud róla? Mi a neved kislány?-rohamozott meg minket pofátlanul,így muszáj volt berohanni a házba,úgy hogy semmit ne szedjen ki belőlünk.Megfogtam Liam kezét és magam után húztam,egészen a nappaliig...

#Verseny

criticsdesigninterviewbeas.blogspot.hu

4.Rész~Jó kis este

*Zoé szemszöge*
-Nekem minek is kell mennem?-vágtam olyan *semmikedvem ehhez az egészhez* fejet.
-Kislányom,nem olyan nagy fáradtság eljönni ahol legalább vannak emberek és beszélgethetsz is.Mennyivel jobb állandóan itthon ülni?!-nyagatott tovább drága édesapám.
-Ahg...Jólvan!Menj ki öltözni szeretnék.-utasítottam ki őt a szobámból.Ha egyszer annyira muszáj elmennem akkor legalább hagy öltözzek.
Előre látom Liam önelégült képét mikor meglát...Azt hiszi majd hogy miatta meg a kiskutya szemei miatt megyek.Pedig nem.Ha apa nem erőszakoskodott volna akkor tuti hogy itthon maradnék.Már így is egy fokkal közelebb férkőzött nem hiányzik hogy ma is bevessem magát...Félek hogy a sajtó megtalál "minket".
-Indulhatunk?!-kopogtatott apa az ajtómon,gondolom kicsit késésben vagyunk...Nem is baj.
-Persze!-tártam ki magam előtt az ajtót és a lépcsőfokokat szelve kedvenc szoknyám virágos mintázatát vizsgáltam.Lengén öltöztem remélem nem kap el a rossz idő.

-Kérlek legyél mindenkivel kedves.Nem szeretnék semmiféle feszültséget!-figyelmeztetett apa, már a kocsiba.
-Ez nehéz lesz...-jegyeztem meg halkan de a szigorú tekintetéből adódóan meghallotta.-Jól van megpróbálhatom.-nyugtattam meg mielőtt még elkezdte volna  a prédikálását, hogy neki ez mennyire fontos és hogy ne hozzak rá szégyent...Igen...én csak szégyent hozhatok rá...

Mikor beléptünk a terembe ahol már mindenki elfoglalta a helyét és készen állt hogy a fiúkkal beszéljenek.Ahogy láttam ők még hátul voltak és mi is arra indultunk apával.
-Sziasztok fiúk!-köszöntötte őket és közben kezet fogtak.
-Helló Jimmy.-örültek meg neki és egyszerre köszöntek neki.-És hellllló Zoé!-pillantott  rám...ki más? Liam...-Hát eljöttél?-próbált meglepett fejet vágni de fogadni mernék hogy tudta hogy eljövök.
-Hi,fiúk.-intettem egyszerűen és elengedtem Liam megjegyzését a fülem mellett.
-Menjetek fel a színpadra,már mindenki készen áll.-utasította fel őket apa a helyükre,és már el is kezdődött a "kérdezz-felelek".
*Sajtótájékoztató után*
-Ahh végre...már kezdtem elfáradni.-ért le először Louis aki kissé megizzadt ott fenn.
-Nyugi picikém most megyünk kikapcsolódni.-nyugtatta meg Harry és megveregette barátja hátát.
-Jó ötlet,ebbe én is benne vagyok!-meglepetésemre ezt apám mondta...
-De apa megígérted hogy együtt leszünk ez után.
-Ott is lehetünk ahova megyünk.-próbált megnyugtatni.
-Jól fogunk szórakozni.-szállt be Liam is mellé.
-Kimondta hogy megyek?-néztem rá a mai napon először.
-Gyereeee!-hangzott el kórusban mind a 6 fiútól.
-Kicsim,jó lesz.-biztatott apu.
-Egyáltalán hova akartok menni?Nem akarok piálni veletek.-szögeztem le előre,mivel nincs kedvem 5 piás fiút hazacipelni az éjszaka közepén.
-Nem akarunk inni,nyugi.-mosolygott kedvesen Niall,majd kérdőn körbetekintett-Fiúk?
-Mi lenne,ha-gondolkozott el Harry-elmennénk bowlingozni?
-Király.Úgy is terveztem.De mindenki tudja,hogy kell gurítani?-szólalt meg Louis is.
-Hát...én n-suttogtam,Liam persze rögtön felfigyelt.
-Majd megtanítalak.-kacsintott,majd a fekete járgány felé terelt minket.
-Úgyse szeretnék játszani.-legyintettem és a többiek után indultam.
Kocsihoz érve engem ültettek középre ezért elég kényelmetlenül telt el az odavezető út.Elég csöndes volt az oda vezető út fele de aztán Liam megtörte a csöndet.
-Lepipálok mindenkit.-jelentette ki önelégült képpel.
-Na,várj még csak!-rögtönzött vissza neki Harry.
-Megérkeztünk!-nézett hátra a sofőr mi pedig sorra ugráltunk ki az autóból. Ki nyújtóztattam a lábaim és befelé vettem az irányt.

-Kérek cipőt.Kinek hányas kell?-kérdezte tőlünk Niall.
-37-es.-mondtam.
-A kis picike.-teremt oda mellém Liam és a lábaimat vizsgálta.
-Nem élhet mindenki nagy lábon.-jegyeztem meg és én is lepillantottam a hatalmas Conversére.

-Készen vagytok már??-sürgetett minket Zayn.
-Nyugi,mindjárt készen vagyunk.-válaszolta neki Liam aki épp a cipőfűzőjét kötötte be.
-Kész.-nyögött fel Harry.-miért ilyen nehéz felvenni ezeket a cipőket??
-Alkossunk csapatokat.Velem van Harry,és...-csak ne én,csak ne én imádkoztam magamba.-és Zoé.-küldött felém egy huncut mosolyt amit nem díjaztam ezért elfordítottam a fejem.
-Én nem játszok...nem nekem való "sport" ez.-jelentette ki apa és leült a mellettem lévő fotelba.
-Jó...akkor én vagyok Zayn-el és Niall-el.-lépett a golyókhoz Louis,így sürgette meg a játék kezdetét.
-Na lássuk Louis milyen formában vagy ma.-Liam már lázban égett.Úgy látom komolyan veszi a játékot,de én csalódás leszek mivel még életembe nem fogtam bowling golyót.

Louis majdnem ledöntötte mindegyik bábut 2 kivételével.
-Hmm.Nem rossz.De figyelj!-hajította el Liam a golyót és STRIKE!(mind ledőlt)
-Grat.-fogott vele kezet sportszerűen Louis és Niall következett aki szintén jót dobott és ekkor jöttem volna én.
-Előre szólok hogy nem vagyok valami jó játékos...-figyelmeztettem csapattársaimat előre.Megfogtam egy golyót,de nem számítottam rá hogy ilyen nehéz ezért egy kicsit megrogytam,de végül sikerült egyensúlyozva a pálya elé ténferegnem.Nem nagyon tudom hogy hogy kell fogni úgyhogy először csak úgy megfogtam az ölembe.Már hajítottam volna is mire egy kéz érintett meg hátulról.
-Látom tényleg nem játszottál még...-nevetett fel Liam és bele helyezte ujjaimat a lyukakba.Érintése puha volt...Hmm...és az illata is jó.De a golyóra koncentrálj már Zoé!!!
-Hagy segítsek-állt mögém,két kezével segített eldobni a golyót.Így maradtunk míg az célba nem ért...
-Öhm..köszi-húzódtam végül el tőle.
-Jól összehoztuk!10pont!Jó csapat vagyunk...-pillantott le rám,és huncut vigyorra húzta a száját.
-Ki a következő?-tereltem el gyorsan a témát,és körbe néztem a fiúkon.
-Azt hiszem én.-tette fel a kezét Harry és furán nézett ránk...Méregetett engem, aztán Liamat végül csak mosolygott egyet és gurított is.Kérdőn néztem rá mikor visszafele jött,de ismét csak egy mosollyal jutalmazott bennünket.Egy olyan *tudom hogy van itt valami* vigyor...Pedig nem.Nem.NEM.

*1órával később*
-Jó volt ez az este...Ahhoz képest hogy eleinte nem volt kedvem,jól szórakoztam.-mondtam apának már a hazafele a kocsiban.Tényleg jó volt...Nem gondoltam volna hogy egyszer jól fogok szórakozni ezekkel a srácokkal.
-Örülök kicsim.Látod hogyha megpróbálod akkor a végén még te is jól tudod magad érezni.S ma Liam is egész kedves volt,és én se utasítottam el olyan sokszor.A fiúk is nagyon jó fejek,a végén még jó barátság lesz.Kitudja.

*Kritika*

Elküldtem az oldalam egy blogkritikásnak és hát szerintem nem lett olyan rossz....:)
Kinézet:
Tetszik a színválasztás,szeretem,amikor a feketét variálják valami "kedvesebb színnel".Nem túl sötét,de nem is habos-babos így.A fejléced is tetszik,nem mindenhol látok ilyet.Egy kicsit nagy,talán lehetne keskenyebb is.A legtöbben Png formátumú fejléceket gyártanak,mert ha háttérrel rendelkezik,akkor nem mindenhova lehet betenni.De a tiéd passzol az alaphoz.Aranyos az lején Liam képe,mert ezt látod meg először,amitől már egy kicsit jobb kedved lesz.:)

Történet:
Tetszik az alaptörténet.Végre nem egy nyáladzós blog,amiben már az elején összejönnek,és ott vége.Meguntad.De ez nem.
Itt Zoe és Liam története különleges,mert Zoe ki nem állhatja a híres embereket.Eddig csak 3.rész van fent,mégsem unalmas.Csak néhány zavaró tényezőt találtam...Amikor a párbeszédet írod,akkor amit csinál,azt nem választod el.De szerintem csak azért mert elfelejted. Pl.:

-Keveset aludtam.Nincs kávé.-haboztam és a hűtőhöz sétáltam.-és kaja se.
-Hupsz...húzta meg magát Niall az utolsó kijelentésem hallatán.

Biztos nem direkt volt.De azért figyelj.Még valami:a vesszőket se felejtsd el.;)

Ez tuti csak engem "zavar" az olvasóid szerintem nem foglalkoznak ezekkel,mert biztosan falják a sorokat.

1dfanfictionkritikak.blogspot.hu

3.Rész~Megleszel...

~30perccel ezelött~
                                                                  *Liam szemszöge*
-Niall ne püföld már azt a dobot!-ordítottam szőke barátomra aki már vagy 10 perce próbál játszani azon a szerencsétlen hangszeren kisebb-nagyobb sikerrel.
-Nyugi már.Miért vagy ma ilyen ingerült?-hagyta abba a "dobolást" és kérdezgetni kezdett.
-Keveset aludtam.Nincs kávé.-haboztam és a hűtőhöz sétáltam.-és kaja se.
-Hupsz...húzta meg magát Niall az utolsó kijelentésem hallatán.
-Többiek?-túl nagy csend volt ami igen ritkán van...
-Alszanak.Asszem...Nekik hosszabb volt az éjszaka.Zoé szülinapja után ami már eleve magába nagyon jó volt,ők még elmentek valahova...-magyarázta kis szőke cimborám.
-Hát igen jó volt.Csak kár hogy olyan hamar elment az ünnepelt...-mondtam csalódottan.Tényleg sajnáltam.Kezd érdekelni a kicsike...És még az üzenetemre se válaszolt.
-Ja,kár...Megyek veszek valami kaját.-jelentette ki és már az ajtó felé vette az irányt.
-Jó de hazafele ne zabáld fel mind!-erre válaszul csak halk kuncogást hallottam és az ajtócsukódás után teljes csönd ült a házra.
A telefonom rezgése törte meg egyedül a csendet és már kezdtem reménykedni hogy Zoé válaszolt az üzenetemre de az ő neve helyett Jess-é villogott a képernyőmön.Üzenet tőle.Este vele is sokat beszélgettem de ahogy láttam ő és Harry eléggé közös nevezőn volt ezért inkább hagytam is őket,néha kettesbe iszogattunk de semmi több.
~Gyere 10perc múlva az óratoronynál lévő kávézóba.Itt van Zoé is.;) Jess~
Hú.Ez meglepett.Hátha most megtöröm.Kemény dió de most bevetem magam...Nagyon érdekes lány valami megfogott benne.Nem adja könnyen magát és ez tetszik...

Kocsikulcsom felkapva indultam meg a garázs felé,beindítottam a motort és már ki is kanyarodtam az oda vezető útra.Kezdett beborulni,eső is lehet belőle,de ez erre fele nem meglepő.
Bekanyarodtam a kávézó parkolójába és szerencsére rögtön találtam is parkolóhelyet.A bejárati ajtónál kissé megtorpantam mivel az üveg ajtón keresztül láttam ahogy ott ül Ő,és felé magasodik Jess. Mikor benyitottam mosolyogva felém intett és én is viszonoztam gesztusát.Zoé arca evvel ellentétben teljesen más volt.Lefehéredett.Döbbentség ült arcára.Megleptem...Nem volt szándékos,de ha már így alakult a dolog...
-Sziasztok!-értem eléjük és egy széket húztam asztalukhoz mivel csak 2 személyes asztalnál ültek.
-Helló Liam.-köszöntött Jess és megajándékozott két puszival.
-Mit keres ez itt?!-förmedt rá Zoé és még csak köszönésre se méltatott.
-Zoé!Én hívtam ide.Elegem van hogy úgy beszélsz róla hogy nem is ismered.Hát most itt az alkalom hogy megismerkedjetek.
-Elmehetek...-szólaltam meg halkan de egyszerre 2 választ is kaptam.
-Jó!-Ne!-az első persze Zoétól jött...
-Na elég!Üljetek le és beszélgessetek.Én most elmegyek van egy kis dolgom.-és ezzel a bejárat felé vette az irányt.
-Hát akkor...-kezdtem volna bele de a "beszélgető partnerem" felpattant és kifelé vette az irányt.
-Állj már meg!-kiáltottam utána rohanva.
-Nagyszerű.-állt meg és nézett fel az égre ahonnan egyre sűrűbben hulltak az esőcseppek.
-Kocsival vagyok.-ajánlottam fel neki HÁTHA...
-Ne fáradj!
-Nem fáradtság.Figyelj Zoé...Én nem szeretnék neked semmi rosszat.Egyszerűen csak szeretnélek megismerni.Nem mindennap találkozok ilyen fajta lányokkal mint te vagy...-állítottam meg és szembe fordítottam magammal hogy szemébe nézhessek.
-Milyen?Olyan aki nem ugrik rögtön a nyakadba ahogy meglát?Akkor jól hiszed.Nincs szükségem ilyen fiúkra.-vágta a fejemhez hirtelen.
-Nem csak ez...Érdekes vagy számomra..-kacsintottam rá és felfelé görbítettem számat de elkapta a fejét.
-Elázunk.Haza vihetsz ha nagyon ragaszkodsz hozzá de nem szólunk egymáshoz.-szögezte le egyből.
-Jól van, gyere erre van az autó.-mutattam abba az irányba ahol kb. 5 perce álltam meg.

-Szállj be.-nyitottam ki előtte az anyósülés ajtaját mire szó nélkül bepattant.
Már vagy 2 perce teljes csendben kocsikáztunk mire végre megtörte a csendet.
-Fázom.-mondta halk csilingelő hangján és kezét maga köré kulcsolta.
-Bekapcsolom a fűtést.Mindjárt jó lesz.-nyugtattam meg és feltekertem a fűtést a kocsiban.
-Köszi-hangja hálás volt.
-Zoé.Tényleg semmi esélyem nálad?-féltem a választól.De nem jött...Oldalra pillantottam de Ő csak az ablakon bámult kifele és apró kezeivel magát dörzsölte,gondolom még mindig fázott.-Hidd el hogyha megismernél rögtön mást gondolnál rólam.Nem olyan vagyok mint ahogy te most beállítasz...Igaz,híres vagyok és talán minden lány járna velem de nekem ez a munkám ez az életem ez volt az álmom.,hogy énekelhessek.És pluszba kaptam 4 mára már testvért te akkoriban még mint csapattagot.Imádom a családom,imádom a kutyánkat.-próbálkoztam nála de még mindig semmi.-Kezdem hülyének érezni magam hogy szinte magammal beszélgetek.
-Itt kanyarodj be.-jelentette ki úgy mintha eddig nem hozzá beszéltem volna.
-Tényleg kemény dió vagy.-nevettem fel-De előbb-utóbb megtörlek.-hangom sejtelmessé és ravasszá vált.
-Hajrá.-mondta kihívóan.-Viszont ez az a ház ahol lakom szóval kérlek állj meg.-tekintete komoly maradt és idéző kék szemeit rám meresztette.Pár másodpercig így barangoltunk egymás szemében aztán megszólaltam.
-Hmmm...és még a szemeid is gyönyörűek.-jegyeztem meg mosolyogva és leállítottam a motort.-Gyere el apukáddal a holnapi sajtó tájékoztatóra.
-Kinyitnád az ajtót?-rángatta az ajtót de még az induláskor lezártam.
-Előbb mondj igent!-játszottam vele tovább.
-Ne legyél már ennyire gyerekes...-forgatta szemeit.Nem élvezte de én annál jobban...
-Kérlek.-néztem rá kiskutya szemeimmel.
-Neee.Ne nézz így rám!-kis nevető gödröcskéi megjelentek amit legutóbb csak barátomnál Hazz-nál láttam és ettől még gyönyörűbbé vált számomra.
-Csak próbáld meg.Oké?
-Jó csak engedj már!-adta fel végül a kis játékunkat.Tudtam...ez a tekintet mindenkit levesz a lábáról.Még Őt is.
-Viszlát holnap Zoé.-simítottam meg karját és kinyitottam neki az ajtót.
-Szia Liam-és már el is tűnt az ajtó mögött.
-Innen már könnyű lesz-gondoltam magamban,és elindultam hazafele.

2.Rész~Kávéházi "meglepi"

Remélem tetszik!Kérek sok komit hogy jó-e vagy hogy tetszik-e!Jó lenne a visszaigazolás!:)Jó olvasást és előre is köszi.:)





Reggel a kávémat szürcsölgetve azon az SMS-en gondolkoztam amit még este Liam küldött.MIért küld nekem üzenetet és ami ennél is jobban
érdekel;honnan tudja a számomat?! Nem válaszoltam neki.Nem szeretnék vele találkozni nem szeretném megismerni,ellentétben vele
aki az üzenetében megírta hogy szeretne találkozni hogy jobban megismerhessen.Biztos hogy túl sokat ivott az este és ezért küldte..
Jellemző...MÉg csak 2x találkoztunk és már is randira(?) hív?!Na nem!Nem fogok nagymenő sztárokkal randizni.Tuti hogy nem!
A hírnév elöbb-utóbb fontosabb lesz és akkor ádiosz...!
Jessel a megbeszéltünk egy találkozót a közeli kávézóban,gondolom elmeséli mi volt az este.Nem számítok sok jóra.Gondolom minden figyelem az "5 híres,szuper helyes,szuper cuki" srácra terelődött,a lányok csorgatták utánuk a nyálukat ők meg biztos élvezték is ezt a helyzetet...Szegény lányok akik majd reggel felébrednek mellettük azt hiszik most minden tökéletes
és emlékezni is fognak rájuk a fiúk.Hát nagyot tévednek.Mind ilyen.Kihasznál aztán eldob.

Jess már a szokásos asztalunknál várt,és ahogy látom már rendelt is.
-Pont a kedvencem.Ez életmentő volt,köszi-huppantam le a vele szembe lévő székre és haraptam bele az elöttem heverő sütibe.-Na mesélj!Milyen volt?!Nagyon szörnyű?-kérdeztem tőle kíváncsian.MIlyen is lehetne ha mindneki csak csorgó nyállal fut a fiúk után.
-Neked is szia Zoé-nézett rám szemrehányóan mielött elkezdte volna mondandóját.-MIért lett volna szörnyű?Fantasztikus volt!-szemében csillogást véltem felfedezni -Harry és a fiúk nagon jó fejek és kedvesek.Egyátalán nem olyanok ahogy te elképzeled
őket.Megkéne ismerned az embereket mielött itélkedsz felttük.-mondta szemrehányóan a szemembe.
_Jajj, ne már te is jössz evvel az ismerkedéses dumával?-nyögtem fel,mivel már unom ezt a dumát.Apa,Jess...Liam.Összebeszéltek?!
-Miért?!Ki mondta még?
-Apa..és...-elmondjam neki hogy kaptam egy üzenetet még este Liamtől?
-Éééés? Mondd már!
-Liam...-néztem mélyen a szemébe hátha kitudok belőle venni valamit.-Küldött még este egy üzit hogy szeretne megismerni és hogy találkozzunk.
-Szóóóval Liam és te..Randizni fogtok?!!-csillant fel a szeme .
-Ohh istenem dehogy fogunk.Én nem akarom ennél jobban megismerni.Nincs szükségem erre.-mondtam és evvel le is akartam zárni ezt a témát,de Jess nem úgy tűnt mint aki ezzel beérte.
-Mostmár értem..-sejtelmesnek tűnt.
-Mit is?
-Akkor azért nézegette folyton Liam a telefonját egész álló este mert várta hogy válaszolj!De te NEM válaszoltál neki...-mondta szemrehányóan.
mintha valami súlyos bűnt követtem volna el.
-Kombinálj csak..Én NEM akarok tőle/vele semmit.Elég annyi hogy az apám munkatártsa és ez a viszony pont elég is.
-Ne legyél már hülye.Aranyos srác.Kedves.Helyes.És ami a legfontosabb hogy nem olyan mint a "többi"-kacsintott és hozzátette-mint ahogy te hiszed.
-Jó oké.Ehetem a sütim végre?-tereltem el a témát.Nem lehet igaza.
-Csak próbáld meg meglátni az emberekben a jót!-fárasztott tovább.
-Van bennük jó is?-Ne nyagass mááár.Inkább mesélj mi volt göndörkével.-haha most megvagy!!-Kissé piros lettél.Csak nem?
-MI?Nem..vagyis...ahh!-na mi lehetett miután eljöttem?
-Vagyis....?-próbáltam kihúzni belőle hogy mi is történt.
-Nagyon cuki srác.Egész este röhögtünk,iszogattunk.Mégtöbb ilyen és szerintem egyre jobban megfogom kedvelni.Jujj!Majd mehetünk 4-es randira!
-Na ezt most felejsd el-hűtöttem le rögtön mielött beleélte volna magát.
-Jó.Egy próbát megért.-mosolyodott el ő is.
-Nem akarom hogy csalódj.Óvatosan.Harry nagy csajozós.
-Nyugodj meg.Bízd csak ide-kacsintott és felállt-Kimegyek a mosdóba.
-Jó menj csak.Kérsz még valamit?
-Köszi nem.-és már ki is kanyarodott a boxunkból ahol ültünk.
Elgondolkodtató amit mondott.Lehet tényleg mindenkiben csak a rosszat látom?!...
Annyira elkalandoztam hogy észre se vettem hogy vissza is ért.
-Na?Hahóó.Itt vagy?-nézett rám és a kezét a szemem elött mozgatta jobbra-balra.
-Ja bocs csak elgondolkoztam.-eszméltem fel gondolataimból.
-MÉgis érdekel?-kérdezte kaján vigyorát elővéve.
-Nem!-vágtam rá kapásból.
-Hát jó..De ha mégis...
-NEM!-félbe vágtam nehogy megint elkezdje monólogját.
-Oké,oké értem.
-Mehetünk?Már egy órája itt vagyunk.
-Ami azt illeti..-nézett az ajtó felé és intett valakinek.
Oda kaptam a fejem és a hasam görcsbe ugrott...Hogy kerül ez ide?!

1.Rész~Első benyomás

Reggel az óra csörgésére kaptam fel a fejem-asdjjsh-dünnyögtem az orrom alatt mivel semmi kedvem nem volt ehhez a naphoz..
Minden éveben ugyanaz;mindig felfújják a szülinapom,de ma az eddigieknél is nagyobb várható mivel 18 éves lettem.Enge nem na-
gyon érdekelnek az ilyen "ünnepek".-Apa hangját hallottam meg az ebédlő felől és az ingerült hangjából ítélve és fel-le mászkálá-
sából gondolom telefonon beszélt...Mégis mi mást csinálna?!Csoda is lenne ha nem lógna a fülén álló nap a mobilja.Szinte már
hozzánőtt.Nem is csoda,hisz ő Anglia legfelkapotabb managere,de akkor is!Legútobb valami újjabb felkapott fiúbandával kellett
vacsoráznunk amire nem nagyon volt kedvem elmenni...5 nyálas fiú egy helyen..nem az én stílusom..Volt 1 szőke fura akcentussal
egy göndör aki idegesítően lassan beszélt,egy fekete hajú igazi macsó jellegel rendelkezett,2 barna hajú egyik kék másik barna szemmel.
A kék szemű kicsit hosszabb hajú már-már kissé feltünően méregetett...Nem baj nem foglalkoztam vele,kerültem a tekintetét.
Nem vagyok az a fajta lány aki órákat képes állni egy szálloda vagy koncert elött hogy kapjak egy autógrammot...-Végül lassan
kikászálódtam a puha ágyikomból amit kissé nehezen hagytam ott és elkezdtem készülődni,de előre elterveztem nem fogok semmiféle
rövid koktél ruhát felvenni csak azért mert SZÜLINAPOM VAN!
-Zoééé!-kiáltott fel nekem apa-kicsim,ma még letalálsz?!
-Persze,még 1 perc!-gyorsan fogat mostam és egy utolsó pillantást vetettem arcképemre és már trappoltam is le a lépcsőn.
Apa kezében egy hatalmas tortával várt,fülig érő mosolya pedig rögtön engem is egy kicsit jókedvre derített,hisz tőle
ritkán látni ilyet.
-Boldog Születésnpot kicsim!Milyen érzés 18 évesnek lenni?
-Olyan mint tegnap 17-nek?!-válaszoltam neki kissé undokan.-KÖszi apu a tortát.Nem kellett volna!
-Jajj semmiség...a nagyja még hátra van-kacsintott rám,én meg unottam megráztam a fejem...MIre készül már megint?!
-Este gyere a parti étterembe,tartsunk egy apa lánya estet.
-Rendben.De semmi meglepi-figyelmeztettem és egy aféle figyellek fejet vágtam hozzá.-Ő csak rámkacsintott és mobilját a füléhez
emelte.
-Várj egy picit!-suttogta letakarva a telefonja hangszóróját.
-Oké értem én!Kimegyek a kertbe.-evvel hátat fordítottam neki és kiindultam.
Nagyon meleg napnak néztünk elébe ezért a medence felé vettem az irányt.Szeretek a medence mellett elmélkedni,megnyugtat...
Most hogy 18 éves lettem és hogy ezt anya nem élte meg nagyon elszomorít.Még 5 éves voltam mikor meghalt.Azóta apával egyedül
vagyunk.Emlékszem mindig azt mondta hogy küzdjek a céljaimért és ne adjam magam könnyen.És milyen igaza volt...
Duda szóra lettem figyelmes és egy hatalmas piros-fehér busz kanyarodott be az utcánkba.Egy ismerős barna hajú srác szállt ki
és köszöntötte a kocsi feljárónál álló apámat egy kézfogással.Én felismertem,de ő nem vett észre egészen addig míg apa ide
nem kiáltott nekem...
-Zoé,elmegyek a fiúkkal egy dedikálásra!Este találkozunk a megbeszélt helyen!-kiabált keresztül a kerten és erre a mellette
álló fiú is ide kapta a fejét és megvillogtatta fehér fogsorát.
-Oké,szia!vagyis sziasztok!-válaszoltam neki/nekik.
-Helló!-köszönt vissza apa helyett már a mellette álló fiú akinek még mindig nem tudom a nevét és ez idegesít...
-jajj Zoé,ti még nem is ismeritek egymást!Gyere ide mutatkozz be!
-Muszáj??-nyögtem fel,mert semmi kedvem nem volt ott jópofizni velük.
-Nem muszáj,de szeretnék bemutatkozni-szólalt meg ismét barna hajú "barátom".
Ahh-nyögtem fel magamba és feltápászkodtam a puha és meleg fűről.
-Zoé Stocker vagyok-nyújtottam oda a kezem,mire az elöttem álló fiú csak mosolygott.
-Szia Zoé!-válaszolt 1fiú helyett másik 4is a buszból.
-Sziasztok fiúk!-intettem nekik is oda és mosolyt erölettetem magamra.
-HI,én Liam Payne vagyok a One Direction tagja ők pedig a 4idióta vagyis Louis,Zayn,Niall,és Harry...örülünk hogy végre személyesen is láthattunk-mutatott a 4 fiúra
akik az ablak üvegen kukucskáltak kifele...
-Aha,én is...-méregettem elég furcsán és apa felé fordultam.-Apa visszamehetek?!
-Öhm,igen menjél.-méregetett elég furcsán.
Hahaha.Mit várt?!Hogy majd a nyakugba ugrok mert jól néznek ki?!Na neeeem...
-örültem fiúk.Viszlát-vetettem még oda és már hátat is fordítottam nekik.
-ÖÖÖ..szia zoé-hallottam még a Liam hangját és hangjában értetlenkedést fedeztem fel.
Fura érzés hogy nem érdekeltek mi?-gondoltam magamba gonoszan.
*Liam szemszöge*
-Érdekes lány.-állapítottam meg még mindig őt nézve...valami megfogott benne.Nem tudom mi...Megszeretném jobban ismerni
az egyszer már biztos.
-Nem tudom mi baja.Sose szerette a híres embereket.Megvan róluk a véleménye...-zökkentett ki Mr.Stocker
-Értem.-igazából nem értettem.Akkor most minket is elítél?Elöbb ismerjen meg...Meg fog ismerni...teszek róla..;)
-Na akkor induljunk-csapta össze tenyerrét Mr.Stocker-Szállj fel Liam!-parancsolt rám.
*A dedikálás után*
-Jók voltunk fiúk!-mondta Niall vigyorogva...őt mindig feldobják az ilyen találkozók.-Nem iszunk meg valamit?-nézett körbe rajtunk
-Bocs fiúk nekem mennem kell Zoé szülinapjára.Nagyon szívesen mennék-mondta Mr.Stocker kissé lelombozódva.
-Ne viccelj már Jimmy gyere legalább 1 italra-bíztatta Harry és megpaskolta a hátát.
-Hát ha ennyire akarjátok...-ment bele végül.-egy ital még belefér.-nézett az órájára és elindultunk kifele.
Leültünk egy közeli bár teraszára,rendeltünk 4 whiskey-t plusz én magamnak egy pepsit.Beszélgettünk a lemezről,turnéról,aztán
valahogy szóva jött Zoé is.
-Igen.5éves volt mikor elvesztette az anyukáját Emma-t.Nehéz időszak volt mindkettőnknek,én a munkába menekültem Zoé
pedig a zenébe.Nemrég vettem észre hogy menniyre elhanyagoltam.Lehet ezért is utálja annyira munkámat és a munkatársaimat.-
szomorú tekintete miatt én is átéreztem a fájadalmát,aztán hirtelen mintha mi sem történt volna megkérdezte:-Fiúk!gyertek el
ti is a partyra!
-Nem lenne baj?!-kérdezte Harry,de Mr.Stocker megnyugtatta hogy nem.-akkor mire várunk?Menjünk!
*Zoá szemszöge*
Lassan készen álltam az indulásra csak még magamra húztam a cipőm.Kinyitottam magam elött az ajtót,a beáramló hüvös szellőtől
libabőrős lettem ezért magamra kaptam egy farmer dzsekit is.Egyedül sétáltam a sötét utcán ahol csak pár gyenge lámpa fénye
világított.Lassan az étteremhez értem ahol már kezdtem magam biztonságba érezni.Befele menet már éreztem valamit a levegőbe.
Kinyitottam a nekünk szánt termet és vagy 30 emberrel találtam magam szembe.
-Boldog szülinapooooot!-kiáltották egyszerre ahogy beléptem.
-Ohh apa...-fújtattam magamba,de mindenkinek illően köszöntem és inkább félre vonultam.Semmi kedvem nem volt ehhez az egészhez.
Ekkor valaki hátulról rámugrott így majdnem leestem a székről.Jess volt az a a legjobb barátnőm akit már egy ideje nem láttam,
mert elköltöztek.Régen nagyon sokat voltunk együtt,mindennap együtt voltunk.
-Jessiiii-kiáltottam rá és megöleltem.-végre valami jó is!Nagyon hiányoztál!
-Te is!Boldog szülinapot!Iszunk valamit?-kérdezte kacagva,és szerintem ugyanarra gondoltunk.Tavaly a szülinapján nagyon
sokat sikerült innunk és háát...csináltunk egysmást.
-Persze-egyeztem rögtön bele.-Apát nem láttad?
-Nem,sajnos.biztos nemsokára itt lesz!-simogatta meg a vállam és elindultunk a bár felé.
-Ahha...biztos...-mondtam kissé letőrve leginkább csak magamnak.
Mikor a bárhoz értünk kértünk 2 mojito-t,de mindeközbe valakik megjöttek mert mindenki az ajtóhoz csődült.Elmentem megnézni
és kit látnak szemeim...5ismerős fiú,és az apám.Hurrá!Már csak ez hiányzott.
-Apaaa!-törtem ki magamból.Nem elég hogy elkésik,még ide hozza őket is.-Mit keresnek itt?!
-Meghívtam őket.Tán baj?-kérdezte mintha mi sem történt volna.
-Ááá nem..szórakozzatok csak...-evvel kirohantam a női mosdóba.
Elegem van belőle.Nem az a bajom hogy elkésett,és még az sem baj hogy ide hozta ezeket,de az hogy észre sem veszi magát,
az már feldühít.MIt is vártam?hogy majd kettesben nyugodtan megvacsorázunk?!hahah jó vicc.Ekkor valaki kopogtatott az ajtón.
-Liam vagyok ki jönnél?-kérdezte és már akartam is neki mondani hogy húzzon innen de ő miről tehet?Semmiről.
Kimentem és szembe találtam magam egy mosolygós, nagyon szép szemű fiúval-Igen?!
-Csak megakartam nézni hogy hogy vagy.Olyan idegesen mentél el az elöbb.Ne az apukádra haragudj.Mi eröltettük hogy maradjon
és igyunk egyet együtt.
-Nem ez az első.-mondtam a földet pásztázva.
-Ne szomorkodj!Élvezd a szülinapod!Vettünk a srácokkal egy kis apróságot neked.-nyújtotta át a dobozt amiben egy hataémas plüss zsiráf
üldögélt.
-Hú ez eszméletlen aranyos!-köszönöm mosolyogtam rá.
-Szívesen.-kacsintott rám,de egy göndör hajú fiúcska megzavarta beszélgetésünket.
-Ohh bocs ha valamit megzavartam.-mentegetőzött és Liamra pillantott aki gyilkos tekinteteket áldott szegény fiúra.-azt hiszem
én inkább megyek.
-Várj!Köszönöm az ajándékot!-köszöntem meg neki is.
-Ohh hát Liam odaadta?!Nem bírtad ki mi?!-nézett először rám aztán mosolygós barátjára.
-Hazz.Hagyj.-intézte el 2 szóval göndörkét.
-Én is megyek, a barátnőm vár-szóltam mielött ismét kettesbe maradnánk Liam-al.
-Nem maradsz még?-nézett kutyaszemekkel rám de én neeem dőlök be ennek.
-Nem.Mégegyszer köszönöm nektek majd még a többiekhez is odamegyek.Sziasztok-intéztem e gyorsan mielött szólhattak volna
még valamit.Nem szeretnék túl közel kerülni hozzájuk.Ismerem a sajtót.Rögtön kiforgatnák és hoppá! benne vagyunk az újságba.
-Itt is vagyok!-érintettem meg Jess hátát aki...3fiúval beszélgetett.-Ohh Zayn,Louis,Niall nektek is köszönöm ezt a kis
cukiságot.-mutattam az ölemben ülő zsiráfra.
-Szívesen Zoé.-pillantottak felém és megjutalmaztak egy édes mosollyal is.
-Isztok valamit velünk fiúk?-néztem kedvesen rájuk,nem akartam ma ellenszenves lenni.Ünnepelni akartam.
-Persze!!-válaszoltak kórusban...vajon ezt gyakorolják?:D
Eközben Liam és Harry is megérkezett ők is kértek egy italt.Meglepetésemre Liam egy narancslével mászkált egész este a
kezében.A fiúk elmentek beszélgettek a többi vendéggel így kettesben maradtam Jess-el.Liam végig figyelt engem én meg próbáltam állni tekintetét de végül mindig elkaptam a fejem.Miért néz?
Ő is olyan mint a többi.Nem dőlök be.
-Figyi,nem lépünk le?-súgtam oda neki.-kezdek álmos lenni.-mondtam már kissé az alkohol hatása
alatt.
-De menjünk.Fiúkat hívjuk?-kérdezte erre csak a fejemet ráztam.
Óvatosan feltűnés mentesen kislisszantunk a kapun és hazafele vettük az irányt.Jess még visszament a buliba úgy vettem észre
bejön neki a kis göndörke...háát.az ő dolga.
Én lefeküdtem és lassan álomba is szenderültem.