2013. augusztus 27., kedd

#Pihi♥

Sziasztok!
Na...Az a helyzet hogy holnap megyek gólyatáborba,így majd utána írom az új részt!!!;) Behajthatjátok rajtam,de ígérem hozom!;)
Nagyon izgulok szóval szorítsatok!!!Addig is mindenkinek jó utolsó sulimentes hetet!;) Bye-Bye! ♥

2013. augusztus 24., szombat

Na sziasztok!!!
Nemsokára hozom az új részt ígérem!!!Addig is...Népszámlálás...Tudom hogy sokan nem tudtok kommentelni,vagy esetleg nincs kedvetek amit sajnálok...:|
Szóval,ha olvasod akkor pipálj!(Nagyon jó,Siess...)
Ez nem olyan nehéz,szóval kérlek segítsetek!!!!:)
Puszi!:)

2013. augusztus 20., kedd

16.Rész~Barátság extrákkal

Kérlek titeket KOMMENTELJETEK!!!!:( <3




*Liam szemszöge*
10 perccel ezelőtt

Ahogy beértem a szórakozóhelyre,célpontként bemértem a bárt.Elterveztem hogy ma én is jól fogom magam érezni,a magam módján.Tegnap felhívtam egy nagyon kedves régi barátnőmet,és elhívtam ide ma este.Nekem is jár egy kis szórakozás...Rég találkoztunk,de ugyanúgy tartottuk a kapcsolatot,telefonon,e-mailben.Míg nem ér ide kérek egy italt.
-Valami erőset.-szóltam oda a bárosnak,s a nagy hangzavar végett kicsit fel kellett emelnem a hangom.A többiek mind együtt ültek és beszélgettek,egy tőlem távolabbi asztalnál,de nincs az a pénz ami miatt most odamennék.Zoé Niall oldalán csüngött,ahogy láttam jól elvannak.Niall mindig tudja hogy kell a lányokhoz szólni,de nem olyan fajta mint Harry...

Már egy ideje várhattam,mivel már a harmadik italomat kértem a fiatal báros sráctól,mire megérkezett az általam várt személy.
-Helló szépfiú.-hirtelen ismerős hang csapta meg a füle hátulról,s megfordulva bizonyosultam meg hogy Ő az.-Szabad ez a hely itt?-mutatott a mellettem üresen álló székre.

-Hát egy ilyen csinos lánynak persze.-álltam fel,és öleltem magamhoz,a rég nem látott barátomat.-Szia Kim.Rég láttalak.-néztem végig csodás alakján.-Hmm,megváltoztál.Csinos vagy.-bókoltam neki egyből.

-Hát igen,mióta valaki elutasított,azóta keményen edzek...-cèlzott egy régi közös történetünkre.

Hát igen...Régen nem csak barátok voltunk...Vagyis én annak tekintettem.Benne volt több.Egyik este,egy sulibuli után hazakísértem,már elég későre járt,így nem akartam hogy egyedül lófráljon a sötét éjszakába.Mikor már az ajtónál voltunk megakart csókolni,de elutasítottam.Nem akartam bonyolítani a barátságunkat,pont jó volt az úgy.Nem avval volt a gond hogy nem tetszett.Nem.De barátságnál többet nem éreztem.Akkoriban készültem az X-factorra,így időm se nagyon lett volna egy barátnőre.Egy ideig nem nagyon ált velem szóba,én nem eröltettem.Gondoltam,először rendezze el magában a dolgot.

-Jajj,ennyire komolyan vetted?Már mondtam hogy ennek semmi köze nem volt a dologhoz.-Igen,akkoriban kicsit meg volt hízva,de tényleg nem érdekelt.Nem az a fajta vagyok,aki a kinézet alapján ítél.Sose voltam,és állíthatom hogy nem is leszek.

-Jó mindegy.Rég volt.-foglalt végre helyet mellettem,s kért egy frissítőt.

-Kettőt.-szúrtam gyorsan oda még a pincérnek miután leadta Kim a rendelését.

-Hmm,Liam nem lesz még elég?-mért fel,hisz kicsit már bevoltam piálva.Na,hát nekem is kijár néha.

-Tudom én azt,nyugi.

-Oké,nekem mindegy.-adta fel,és belekortyolt poharába,amiben narancsszínű lötty lötykölödött.-Na de most miért is vagyok itt?

-Miattam.-váltottam át macsó stílusomra.

-Ohh.Szóval megfosztoltad a múltkori ajánlatom?-csillant fel a szeme.

Igen,még azóta is akar tőlem valamit,amit múlkor le is írt nekem,de akkor még épp Zoé-é volt a szívem.De ez már máshogy van...Azt hiszem...

-Na mi ez a nagy változás?

-Az hosszú lenne,meg nem igen szeretnék róla beszélni.Inkább mesélj mi van veled.-nem akarok neki Róla beszélni.Ha elakarom felejteni,akkor nem az a megoldás hogy mindenkinek elsírom hogy mi történt...Itt az idő hogy lezárjam.Épp ezért hívtam ma ide Kim-et.Hogy jó ötlet-e?Az biztos,hogy kicsit enyhíti az iránta érzetteken...

-Na,mit akarsz tudni?-közelebb hajolt hozzám,így túlkiabálva a nagy hangzavart.

-Először is,hogy van-e valakid.-kezdek olyanokat mondani,kérdezni,amiket józan állapotba nem tennék.De ilyenkor kimondom ami máskor csak a fejembe játszódik le.

-Teljesen szabad vagyok.-kuncogott fel,és megsimította karomat.

Akkor innen szabad a pálya.Itt ez a gyönyörű lány,aki csak azért van itt hogy velem legyen.Értem van itt.4 Éve is miattam volt,csak akkor nem láttam.Már egy ideje beszélgettünk,elmondtam hogy miben változott az életem az X-factor óta,meséltem a fiúkról,s megígértem neki hogy majd bemutatom nekik.Zoé-t persze meg sem említettem.Könnyebb így.Ő is mesélt magáról,hogy van egy állása a híres Vogue magazinnál,van egy szuper lakása,a Wall Street-en,s egy ideje szingli.Akár mint én..Hála Harry-nek.Néha-néha odapillantottam hozzájuk,a fiúk ahogy látom már megvoltak alakulva,kivéve Őt,és Harry-t.A két jómadárt...

-Megyünk táncolni?-néztem végül rá,már-már homályos tekintettemmel.Igen,talán kicsit túlzásba vittem az italozást.Az az ötödik már nem kellett volna...Bólintását beleegyezésként vettem,így felhúztam a székről,amin eddig helyet foglalt.Magam mögött kezeit kezeim közt fogtam,úgy furakodva át a tömegen.Látókörömbe hirtelen Zoé került.Gondolkodás nélkül indultam meg felé,magammal húzva Kim-et.Most én jövök.

-Ohh Helló Zoé.-ugrottam elé,evvel megakadályozva hogy tovább menjen.

-Helló.-fogta rövidre,és a mellette álló lányt méregetette.

-Csinálnál egy képet rólunk?-dirrekt csinálom?Dirrekt.Élvezem?Élvezem.

-Persze.

Magamhoz húztam,mosolyra kéztettem.Jó volt látni Zoé arcán a düh-t,és az undor keverékét.Tudom milyen érzés.Jól tudom.Hogy fokozzam a hangulatot,magam felé fordítottam Kim-et és egy forró csókban csattantak ajkaink.Szememet végig Rajta tartottam,láttam hogy nem bírja sokáig,és igazam lett.Kifelé vette az irányt,a szokásosnál gyorsabb tempóban.

-Húú.Hát erről maradtam le anno.-szakadt végül el a számtól.Hogy beleadtam-e mindent?Nem.Végig Őt néztem.Fájt-e látni hogy hogy hat rá?Igen.Tényleg nem kellett volna ennyit innom.Rossz hatással van rám.

-Menjünk.



*Harry szemszöge*
30perccel később

Ahogy gondoltam.Haza jöttünk.Teljes csöndben végig.Nem szólt semmit,nem szóltam semmit.Azon gondolkoztam hogyan is lehetne ezt az egészet jóvá tenni,vagy hogyan lehet akármit is csinálni hogy ne fájjon neki ennyire.Ha most Liam ezt a lányt komolyan gondolja akkor Zoé biztos összetörik.Végig ez járt a fejembe.Gondolataim ide-oda dobálóztak a fejembe,ötleteket szőve.

-Figyelj Zoé.Zavarna téged ha összejönnének?-kérdeztem végül,nem bírtam tovább magamban tartani.Van egy ötletem.Hogy tetszeni fog neki?Remélem.

-Két napja még nem érdekelt volna.De most...Minden megváltozott bennem.Ilyen hirtelen.Nem is értem hogy történhetett ez...-hangjában elkeseredettség keveredett,sajnáltam.Most igazán nehéz helyzetben van.

-És szerinted őt is idegesítené ha neked lenne valakid?-fokoztam tovább érdeklődésemet.

-Mire gondolsz?-mért végig rosszalló tekintetével.

-Lehet hogy tudok rajtad segíteni.

-Miben mesterkedsz ott bent?-mutatott fejemre,és érdeklő tekintettel vizsgálgatott.

-Ez csak is baráti ajánlat.Lehet hogy hülyénez fogsz nézni,de...-tartottam hatás szünetet,a merész ötletem előtt.-Mi lenne ha...

-Nyögd már ki Hazz.-türelmetlenkedett Zoé,végül megfogta a kezem és megállított.

-Ha eljátszanánk hogy járunk.-nyögtem ki végül nagy nehezen.-Ha ez a csók ennyire feldűhítette akkor mit szólna ha látna minket együtt?-néztem rá mosolyogva,mint egy kis angyal.Féltem mit reagál.

-Hmm...-láttam rajta hogy megfontolja az ajánlatom.-Nem is tudom.Ez olyasféle...Barátság extrákkal.Ugye?

-Persze.Semmi több.-nyugtattam meg,hisz ezt csak azért csinálnám hogy neki jó legyen.-Egy ideig eljátszuk aztán ha működik,és végre észhez tér,akkor véget vetünk ennek.Ha nem...-akkor?-Akkor is.-adtam végül fel,nem volt ötletem.

-Mit fognak gondolni a többiek?-bizonytalankodott tovább.

-Kit érdekelnek?Féltékennyé akarod tenni?Akkor egyezz bele.Ez az egyetlen esély...Vaaagy nézed ahogy enyeleg avval a lánnyal.-próbálkoztam tovább,és láttam az arcán hogy kezd megpuhulni.

-Oké.Adjunk neki!-egyezett végül bele,és kezét a magasba emelte,olyan régi "Induljunk csatába" stílussal.

-Na ezaz.

-Köszönöm Harry.-ölelt át barátian,derakát átölelve folytattuk utunkat a kihalt utcákon keresztül.



2013. augusztus 19., hétfő

:(

Nem értem mi az oka annak,hogy 1 árva véleményt kapok...(Jó esetben!!!)
Komolyan,nem tudom.Pipálgatni pipálgattok,köszönöm,de azért több komi jól esne...Elkezdtem az új részt,de így nem tudom hogy mikor teszem fel...Elgondolkodtató!:(

2013. augusztus 18., vasárnap

15.Rész~Rejtelmes éjszaka

Nem kaptam kommenteket,csak 1-et,ami felettébb elszomorító számomra...Tudjátok míg én is csak olvasó voltam,én se nagyon kommenteltem...Tényleg nem.De aztán ahogy elkezdtem írni kezdtem érezni azt az érzést ,amit a többi író.Mikor meglátom hogy nincs megjegyzés...Nem tudom mi ennek az oka,de remélem nem az hogy nem tetszik.Legyetek szívesek végre valamit írni,hogy tudjam hogy igenis vannak olvasóim.:) Puszi^^




*Adam szemszöge* (Zoé apjának a munkatársa,egyik részben olvashattatok róla))

*4nappal ezelőtt*
Azt is fogom!Este,szia.-fordult az ajtó felé,de ekkor hirtelen az kinyílt,és Adam lepett be rajta.Ő az új "aszisztensem,kicsit kezdő még,és a véleményem szerint kicsit bolond is,de ez már más kérdés.
-Ohh,nagyon sajnálom.-segítette fel rögtön Zoé-t,aki az ütközés következtében a földre pottyant.
-Semmi baj.Köszönöm.Viszont most sietek.Szia apa,viszlát.-pillantott először rám majd Adam-ra,aki kissé elbambult Zoé-n,és követte szemével míg ki nem ért az ajtón.
-Hú.Szép lány.Ha jól hallottam akkor a lánya.-nézte még mindig az ajtót,amin az előbb épp ki ment.
-Öhm,igen...-fura volt.Tátott szájjal bámulta,és majd ki estek a szemei.-Miért jött Adam?-tértem rá a tárgyra,és közelebb léptem az asztalomhoz,és a rajta lévő tiki-takival.
-Ööö...Köhöm,elnézést.Mit is kérdezett?-kapta felém a fejét hirtelen.
-Miért jött?-ismételtem,immár kissé ingerülten.
-Igazából...Szeretnék valami fontosabb posztot.Ez a kávés fiús dolog nem az igazi...-na még mit nem...2hete jött ide,és már "előreléptetést" akar?!
-Figyeljen,Adam.Ez nem így megy itt.Nem lehet mindenki 1-2 hét után már is főnök.-szögeztem le.
-Nem.Nem főnök szeretnék lenni.Csak egy kis több pénzt szeretnék,és ez avval jár hogy jobb pozíció kell.
-Nem.Téma lezárva.-Nem fogok mindenféle jött-menttel leállni.
-De...
-Nincs de.Viszlát.-szóltam közbe,és leültem a székembe,evvel jelezve hogy menjen már ki.Hála istennek szó nélkül kiment,így folytathattam a munkámat tovább.

El sem tudom hinni,hogy egy ilyen féreg embernek hogy lehet egy ilyen csodálatos lánya...Képeken láttam már,mikor épp én vittem ki a szemetet az irodájából,de az semmi ahhoz képest hogy milyen is élőbe.Sugárzik róla,hogy teli van életkedvvel,szemeiben tisztán látszik hogy jószándékú ember,ellenben az apjával...Zoé,az elhunyt lányomra emlékeztet...Mióta meghalt,nem láttam hozzáfoghatót.Mintha csak őt látnám.Ebben a lányban újjászületett az én kislányom.Ha valahogy megtudnám ismerni közelebbről...Lehet hogy tényleg orvoshoz kéne fordulnom...De mint tudjuk,a remény hal meg utoljára...
Most viszont ideje dolgozni.Nem akarok életem végéig,egy ilyen féreg alaknak csicskálkodni.Ez nem én lennék...


*4nappal később,(kint a bár parkolójában)
Kicsi lány koncerten volt a barátaival.Micsoda bájgúnárokkal,van ez a lány megáldva?!Egyik elég furán méregette,de Zoé ügyet sem vetve rá szállt be a kocsiba,és indultak is egy következő helyszínre.
A slusz kulcsom elfordítottam,a motor moraja felzajdult,így utamat a fekete kisbusz után folytattam.
Próbáltam kicsit lemaradni,hogy ne legyen feltűnő,hogy egy ideje követi őket egy kék kis bogár.De jól csinálhattam az elmúlt pár napban,hisz mindenhol ott voltam.Ott voltam a szupermarketbe,ahol Zoé vásárolt,tudom mit eszik,nem szereti a sajtot,tudom milyen parfümöt használ.Igen.Van tehetségem az ilyenbe,régebben megfigyelő voltam egy nagy cégnél,ahol számítottam is valamit.Nem úgy mint most...
Miért csinálom?!Magam sem tudom...De tudom hogyha valahogy közelebb férkőzhetnék ehhez a lányhoz,kicsit visszautazhatnék a múltba is.Mióta meghalt,olyan magányos vagyok.Senki sem szeret velem elmenni valahova,beszélgetni,van aki köszönni sem.Más vagyok mint ezek az emberek.Élem a magam kis világát,egyedül.
Lassan elkanyarodtak egy lámpánál,be egy újabb parkolóba.Kiszállt,5fiú kíséretében,el-el szakadva egymástól.Már csak arra a pillanatra várok hogy egyedül legyen,és akkor oda megyek.Miért követem?!Választ nem tudok adni.Megnyugtató látni hogy,hogyan éli az életét.Boldog.S hogy mi ez a nagy kötődöttség hozzá?Ha azt mondom hogy tudom,hazudok.Kérdéseimmel bombázva magam szórakoztam,amikre sorba nem tudtam a választ.A pszhilógusom,már mondta hogy nem teszek jót magamnak,ha folyton kérdésekkel gyötröm magam.Igen,akkoriban pszhiolóhushoz jártam,nem tudtam feldolgozni a történteket.-Mi lett volna ha azon az éjszakán nem hagyom egyedül?Én hibám?!-ezek gyötörtek egész hónapban,sőt hosszú-hosszú időn keresztül,de sikerült kicsit lenyugtatnom magam.
Egy ideje itt ülök a sötét utca parkolójában,pár kósza ember jött el a kocsim előtt.A házak között sikátorok,ahol néhányszor sötét alakok,árnyékok,léptek elő.De Ő eddig
sehol.Hát igen.Fiatal még.Élvezi a barátaival töltött bulis estéket.Én sose játam el ilyen helyekre.Két oka volt...Nem volt kivel,és nem engedtek.Szigorú neveltetésben részesültem.Szinte csak az iskolába mehettem,ezért is akartam hogy a lányomnak mindene meglegyen,s most nem csak a tárgyi dolgokra gondolok...Hanem a szabadságra,életre.Nekem nem volt.Talán ezért is vagyok ilyen amilyen.Nem tehetek ellene semmit.Én így nőttem fel.Engem mindig megvertek,ha valami olyat csináltam ami nem tetszett otthon az ősöknek.Ennyi.

Mozgolódás.Ajtó ki,Zoé kiviharzik.Egyedül.Sírva...Sír?!Miért sír?Valaki bántotta volna?Talán.Jó ötlet most oda menni?!Lehet,hogy csak elijeszteném.Gyorsan odaszaladt egy közeli padhoz.Leült,térdét maga elé húzta.Nem bírom nézni,hogy szomorú,szenved.Nem ismerem.Nem beszéltünk még,de valahogy a szívemen érzem Őt.Oké.Odamegyek...Hú eddig könnyebb volt csak elképzelni,de most meg is kéne tenni.
Magam mögött bezártam az autóm,így lassan elindultam a padon összegörnyedt lányhoz.Mit fogok mondani?Mit fog mondani?Megrémül?Igen,talán.Mit van itt?
-Zoé!!!-egy fiatal fiú törte ki maga előtt az ajtót,egy kis idő után vette csak észre a lányt.Ő csak felnézett karjai közül,szeme ahogy kitudtam venni az sötét és a távolság miatt,piros volt.Jobbnak tartom ha gyorsan vissza fordulok,és haza megyek.Ez egy nagy hülyeség...




*Harry szemszöge*

-Zoé!!!-hideg levegő csapta meg a mellkasom.Körbe néztem,az utca csendes és üres volt.Csupán egy 40év körüli fickó volt a parkólóban,ki hirtelen rám kapta a fejét.Mit sem törődve indultam el a padon ülő lány felé.Láttam az egész jelenetet ott bent.Nem csoda hogy kiborult.Lábaimat egymás után szedtem a kikopott macskakövön,cipőm moraja törte meg az éjjeli csöndet,meg a fickó ahogy beindította a kocsimotort.
-Zoé!-fordítottam magam fele,az állától fogva.-Hé,pici.Nem éri meg.
-De most miért kell ezt?-hangja gyengén hangzott.Sebzettnek.
-Még sosem láttam ilyennek,amióta ismerem.Te hozod ki belőle.
-Kössz.Ez most megnyugtatott.-horkant fel,inkább csak kínjában.
-Mármint.Kihozod belőle az állatot.Ez nem feltétlenül rossz.Sőt.
-Az hogy megcsókolt egy lányt előttem,szerintem dirrekt,az mi más lehet mint hogy rossz?!-könnyei végig csordultak az arcán.
-Gyere ide.-húztam magamhoz.Magamat hibáztathatom emiatt az egész miatt.Ha nem jövök,és csúfítom el ezt a virágzó kapcsolatot,ma lehet hogy nem az a lány lenne Liam karjaiban.
-Lehetetlen.
-Látom Liam-en hogy nem szerelmes.Annyira már ismerem.-próbáltam nyugtatni.-De te viszont az vagy?-két esélyes...Nem tudom megfejteni...Csönd.
-Zoé.Szereted?-néztem mélyen a szemeibe de nem jött válasz,hanem hangos zokogás.Szívem szakadt meg érte,ahogy a karjaim közt zokog...Benn meg az a számomra ismeretlen,meg élvezi az estét.Igen.Ezt az énjét nem ismerem,és azt hiszem nem is akarom.Puha haját simogatva próbáltam lenyugtatni,több mimt kevés sikerrel.
-Pff,emlegetett szamár...-pillantottam meg Liam-et meg a drágalátos "barátnőjét",akik épp egy taxiba szálltak be,de mielőtt beszálltak volna,Liam még egy mosolyt intézett felénk.
-Gratulálok.-nem bírtam megállni hogy ne szóljak be neki.Zoé ott ült és bámult maga elé,nem szólalt meg.Nagy levegőt vett,felállt,maga után húzott,és elindultunk a sötét éjszakába.Nem kérdeztem hova megyünk,nagy valószínűséggel,haza.Egymás mellett haladtunk csöndbe,egymás kezét megsimítva.
Mindkettőnk magába merülve,battyogott,és a földet nézve értünk ki a főútra.

2013. augusztus 15., csütörtök

#Díj

Húú...Nagyon szépen köszönöm az első díjamat Ibi Malik-nak!!!<3



Szabályok :
Írj magadról 11 dolgot.
Válaszolj 11 kérdésre.
Tegyél fel 11 kérdést.
Küld tovább 11 embernek.

11 Dolog magamról:
-Szőke hajam van.

-Kék szemem.
-Imádom az 1D-t.
-Voltam már koncerten.
-One Directionon belül Niam a kedvencem.
-A szobám teli van poszterrel.
-Szeretnék eljutni Londonba.
-Most megyek Gimnáziumba.
-Kedvenc színem a rózsaszín,és a barack.
-Convers cipőmárka a kedvencem.
-Utálom a meleget.
 
11 Kérdésre válaszolok:
1. Szereted a horror filmeket?-Igen *-*
2. Kedvenc film?-Nagy Fiúk,Kellék feleség
3. Kedvenc sorozat?-Dr.Csont
4. Kutya vagy macska?-Kutya
5. Van tesód?-Igen,egy hugom és egy öcsém
6. Csalódtál már valakiben?-Sajnos igen.
7. Kedvenc banda?-One Direction Forever
8. Tél vagy nyár?-TÉL
9. Vált már valóra valamelyik álmod?-Igen,eljutottam egy 1D koncertre
10. London vagy Párizs?-London
11. Mióta blogolsz?-Május óta
11 Kérdés ami felteszek:
1.Melyik a kedvenc évaszakod?
2.1D-n kívül kedvenc banda?
3.Kedvenc énekes?
4.Kedvenc számod 1D-től?
5.Kedvenc város,ahova elszeretnél jutni?
6.Tudsz biciklizni?
7.Ültél már repülőn?
8.Olvastad SZJG-t?
9.Mi volt a legdurvább dolog amit kipróbáltál már életedben?
10.Van LB-d?
11.Pénz vagy Szerelem?

11 Ember akinek küldöm:
Dark Paradise
You Don't Understand
 
 
 
 
 

 
 

2013. augusztus 10., szombat

14.Rész~Hívatlan vendég

Először is köszönöm minden egyes olvasómnak akiknek a segítségével mindig boldogabb leszek,akár meglátok egy kommentet,egy szavazatot,vagy hogy nőtt a rendszeres olvasók száma!!!Imádlak titeket.Remélem még gyarapodni fog ezeknek a száma...Én nem várom el hogy kommenteljetek,és nem mondom hogy 5komi és hozom az új részt...Nem erőltetem,én hozom mert szeretlek titeket.Igen ritka azt hiszem,a Liam-es blog,szóval remélem megtaláltok engem sokan és elkezditek olvasni!!!:*
By: Mrs.Payne <3


*Zoé szemszöge*

-AFTER PARTYYYY!!!-rúgta be Niall maga előtt az öltözőajtót,és nem bírta abba hagyni az ugrálást.
-Hmm.Ilyenkor mi van vele?-néztem kérdőn Harry-re,mivel ő foglalt helyet a mellettem lévő kis fotelbe.
-Nézd el tőle...A koncert mindig ilyen hatással van rá-mondta,miközben szemét a kis szőkén tartotta,aki épp egy fésűvel a kezében énekelt.-Meg persze ránk is.
-Ennek meg mi a baja?-értek be a többiek is az öltözőbe,és Liam értetlenül bámulta Niall-t.
-Crazy,Crazy,Crazyyy-énekelt tovább,mit sem törődve a rá tett megjegyzésekre.Niall-t egy jókedvű,mindig mosolygós fiúnak ismertem meg,aki mindig mosolyt tud csalni az ember arcára, a kedves szavaival.Nem is értem hogy miért nincs barátnője...Szemem hirtelen Liam-re tévedt,s úgy vettem észre hogy nem is akar onnan elmenni,így egy ideig bámulhattam mire Louis oldalba bökött.Kissé varatlanul ért.
-Miért nem mondtad?-kérdezte szinte suttogva.
-Mit is?-meredtem rá olyan "miről beszélsz" nézéssel.
-Á,semmit.-mosolygott egyet,felállt és ott hagyott egyedül,kétségek közt.
Gondolataimba merülve indultam ki a folyosón lévő kávé automatához.Ha annyira haragszik rám,akkor miért szegez nekem egy olyan mondatot ami azt sejteti hogy annyira azért mégsem utál...Szemeiből kiolvasni nagyon semmit nem tudtam,de a csillogása mindent elárult.
Bedobtam az apróm,megnyomtam a forró csoki mellett levő gombot,s a gép zúgásából ítélve,pár másodperc és készen is lesz.Kattanásra ki is adta,elvettem és lassan de biztosan indultam vissza az öltöző felé.Az ajtón a One Direction felirat szerepelt,így ide nagyon senki nem jöhet be.Belekortyoltam a poharam tartalmába,ízlelőbimbóim kissé le lettek forrázva,mivel elég nagyot kortyoltam a forró italból.Az őrök arrébb álltak,így utat nyertem az ajtó felé.Egyik kezemmel belekapaszkodtam a kilincsbe,lenyomtam,és már benn is voltam.A látvány ami fogadott...Hű...Épp kortyoltam volna a pohárból,de úgy meglepődtem hogy félre nyeltem.
-Zoé,jól vagy?!-futott oda hozzám Liam,egy szál alsó gatyában,kezemet megfogta,hátamat elkezdte  verni,így lassan megtudtam szólalni.
-Khmm...-fulladoztam tovább,de a kezembe kapott vízből nagyot kortyolva végre sikerült helyre jönnöm.-Köszi.-sóhajtottam nagyot,és vissza adtam a palackot.
-Ami azt illeti kopoghattál volna.-váltott á hirtelen mogorva stílusára,ami egyátalán nem volt szimpatikus.-Akkor megelőzhettük volna ezt a kis balesetet.-nézett le rám
kapzsi mosolyával,s letörölte az orromon landolt csokit,amitől a hasamba hirtelen ezer lepke kezdett el csapkodni.Honnan jönnek ezek?!Kérdeztem inkább csak magamtól.
-Bocs.-ennyi.Ennyit tudtam kinyögni.Közel léte valahogy leblokkolt.Ahj,mi történik velem??-De hol vannak a többiek?-tereltem el gyorsan a figyelmemet az előttem kidudorodó kockákról.
-Hát az jó kérdés.Előbb mentek ki,az isten tudja hova.-mondta,miközben felvett magára egy kékes inget,meg egy sötét farmert.Ohh hála istennek,sóhajtottam egy nagyot,amit ő is észre vehetett.
-Sajnálom,de kezdtem fázni.-arcom hihetetlen gyorsasággal pirulhatott el,úgy égett mintha tűz mellett állnék.
-Na jó,én azt hiszem megkeresem a többieket.-adtam fel,gyorsan megfordultam és az ajtó felé vettem az irányt, hangos nevetést hagyva magam mögött.Élvezi...
Ez az első "beszélgetésünk" azóta hogy bevallotta érzéseit,azóta nem volt alkalmam beszélni vele,hogy akkor most mi is a helyzet,de ma este megpróbálom,hátha elkapom.Újra az előbb bejárt folyosón találtam magam,de most az ellenkező irányba indultam,hátha beleütközök az általam keresett személyekbe.
Azt hiszem közel járok hozzájuk,Niall hangja csapta meg a fülemet,így a hangot követve indultam meg a szűk folyóson,Azt hiszem közel járok hozzájuk...
Magam mögött hangos lépteket hallottam meg,amitől egy kicsit megijedtem,de mikor hátra fordultam "megnyugodtam" hogy nem egy ismeretlen,egy fokkal azért jobb annál...
-Megvárhattál volna.-ért mellém,s ugyanolyan huncut mosoly ült az arcán.
-Ha akartalak volna,megvártalak volna.-válasz helyett,halk kuncogást kaptam.Igen...Tényleg élvezi.Csendben haladtunk egymás mellett,egészen míg meg nem pillantottuk a fiúkat,akik már a kocsinál várakoztak ránk.Szemük kikerekedve,szájuk mosolyra húzódva várt minket.
-Nocsak,nocsak...-mért fel minket Louis kissé félelmetesen.Szemeimet rámeresztettem,és olyan "most mi van?" tekintetet küldtem felé.
-Átlátok rajtad.-tátogta hangtalanul,s kezeivel egy csőt formálva hogy csak én halljam,vagyis lássam hogy mit mond.
-Ugyan kérlek.-játszottam vele tovább,s mire feleszméltünk a fiúk éretlenül bámultak minket.
-Most mit bámészkodtok?Inkább induljunk már meg.-osztotta ki őket Louis,s egyenkénk mindenki helyet foglalt a kis buszban,amivel ide-oda szállítanak minket.
-Na,Zoé élvezted?-Zayn kérdése váratlanul ért,mivel eddig másról beszéltek,amibe én nem vettem részt,így gyorsan odakaptam a fejem,mire ne 2kérdő szempár figyelt hanem 10.
-Nagyon szuper volt.Megértem miért adták el ilyen gyorsan a jegyeket.
-Melyik szám tetszett a legjobban?-immár Liam kérdése hangzott el,mire hirtelen nem tudtam válaszolni.Tudja hogy tudom hogy  hogy mire gondol,ezért is váltottam át az arc színemet megint egy élénkebb színre...
-Mind jó volt,de egy lassú volt a kedvencem.-válaszom hallatán,mosolyra húzta száját,de nem olyan kedves,szívből jövő mosoly volt ez...Inkább olyan keserű féle.
-Ma kirugunk a hámból.-Niall,még mindig nem nyugodott le...
-Én nem szeretnék inni ma.-jegyeztem meg halkan.A múltkoriból se sült kis sok jó...
-Én se.-Harry válasza váratlanul ért.Ő és a nem ivás...Két külön univerzum.
-Haha,tanultak az esetből.-szúrt bele Liam.Már nem foglalkoztam ezekkel a kis beszólásaival...
-Meddig fogsz még ezen csámcsogni?-mordult fel Harry,mire kezeimmel megsimítottam karját,evvel jelezve hogy hagyja.
Válasz nem érkezett...Kínos csend ült le közénk,és még csak most jutott eszembe hogy Harry-vel azóta nem is beszéltem,nem is volt erőm,se alkalmam.Remélem nem hiszi hogy haragszom rá vagy ilyesmi...
-Jól letudjátok hangolni az embert.-törte meg a kellemetlen csendet Niall,aki eddig jókedvűen dudolászott,míg most az ablakon kibámulva motyogott,s a többiek (Zayn,Louis) egyetértően bólogatott.
-Na figyeljetek.Nem tudom hogy miért van ekkora feszültségfelhő fölöttünk,de ma estére mindenki tegye félre a sérelmeit,felejtsük el ami történt.Kezdem magamat hibáztatni emiatt az egész miatt,igaz lehet én generáltam,de nem tört ki a világháború hogy emiatt ekkora feszültség legyen.Ti ketten.-mutattam Harry,és Liam felé.-Ma nem fogtok többet beszólni egymásnak,se senkinek.Egyikőtök se vette a fáradságot hogy beszéljünk egyet,mi hárman szóval...Elég legyen.Kezdem unni.-hmm,ez jól esett.Váratlanul érhette őket a kis monológom,mert senki nem szólalt meg egy ideig...
-Igazad van...Felejtsünk el mindent és akkor jobb lesz.-nem nyugszik már meg?!
-Nem azt mondtam hogy örökre.Hanem hogy erre az estére,hogy mindenki jól érezhesse magát.
-Én jól fogom...-zárta le végül ezt a beszélgetést Liam,s ezek után már csak a sofőr szólalt meg hogy megérkeztünk.




-Egy nagy pohár Martinit kérek.-értünk oda a bárpulthoz Niall-el,s kért magának egy lazának nem mondható italt.-Mit kérsz?-nézett rám.
-Egy limonádét.-adtam le a rendelésem,és perc múlva már kezeim között foghattam a jéghideg citromos italt.A többiek már a helyüket foglalva kortyolgatták a kezükben fogott italokat,egészen pontosan Harry,Louis és Zayn...Liam-nek nyoma veszett,ami nem is nagy baj,mivel így elkerülhető egy újabb vita.
Niall kezemet megfogva húzott át a tömegen,egészen a fiúk asztaláig ahol mar nagyban sorakoztak a poharak,egyik után a másik...Ezek ha isznak,akkor keményen isznak...Én azóta a második limcsimet iszom,ezért kezdett a hólyagom teli lenni,így a wc felé vettem az irányt.A fiúk már annyira készen voltak hogy észre se vették hogy elmentem,kivéve Harry-t,aki ugye szintén nem iszik...A tömegen átfurakodva,hirtelen Liam-al és egy kissé bepiázott lánnyal találtam szembe magam,akik elég simulós táncot lejtettek éppen.
-Helló,Zoé!!!Hova-hova?-vett észre,akaratom ellenére.-Nem csinálnál egy képet rólam és Kim-ről?
-De.Nagyon szívesen.-semmi kedvem nem volt hozzájuk.De ha nemet mondok kissé feltűnő lett volna...
-Mosolyogj drágám.-drágám?!Miért nevezi Liam-et drágámnak?!

-Köszi...Öhm...Kislány.-hányingerem lett ettől a lánytól.Ahogy mászik rá...Fúj...Ennél azért én jobb vagyok azt hiszem...
-Köszi Zoé.Most már mehetsz.-intett egyet,s megcsókolta a mellette álló lányt.Szemeit közben végig rajtam tartotta,így láthattam azt a mocskot a szemében.Nem a lányra koncenrtált,hanem rám.Nem bírtam állni tovább ott,és nézni ahogy direkt csinálja.
Hirtelen felindulásból kezdtem el szaladni a kijárat felé,szemeim lassan elhomályosodtak,könnyeim szabadra törtek.A hűs levegő csapta meg a mellkasomat,ami jól esett a benti meleg levegő után.Tovább ziháltam,s a sötét utcán szinte csak egyedül voltam.Egy közeli padra tévedtem,leültem,térdeimet magam elé húztam,és úgy sírtam tovább...Miért csinálja ezt?!Miért jó ez neki?!

2013. augusztus 3., szombat

13.Rész~Nem akartam,de nem bírom tovább...

Helló!!!Meghoztam végre az új részt!Remélem mindenkinek tetszeni fog,és azért remélem hogy erre már több visszajelzés érkezik!:) Tényleg jól esne...És legalább felmérném hogy csak magamnak írom,vagy olvassátok is.:) Jó olvasást!!!:*

*Harry szemszöge*
Miután Liam befejezte a mondanivalóját,felállt a helyéről és elindult felfele.
-Mégis mit gondolsz miért sír?-szóltam utána.Nem hiszem hogy ha nem érezne semmit iránta,akkor ilyen lelkiismeretfurdalása lenne, a történtek miatt.Hátra fordult,szemében tanácstalanságot láttam.Nem válaszolt.Hátat fordítva folytatta útját felfelé a lépcsőn.Sajnálom,hisz én tettem ezt vele.Úgy érzem beszélnem kéne Zoéval is,hátha az ő szemszögéből más a helyzet...


*Louis szemszöge*
Nem hagyhatom hogy egy kis félreértés miatt tönkre menjen a barátságuk...S akkor a banda jövőjéről még nem is beszéltem...Ezért is határoztam el magam hogy beszélek Zoéval.Én mindig hamarabb elkészülök mint a többiek,hisz csak felkapom a szokásos pólóm meg egy sötét farmert és kész...Halkan,feltűnést elkerülve kukucskáltam ki az ajtómon,és mikor láttam hogy nincs ott senki,gyorsan kislisszantam,bekopogtam Zoé ajtaján,de a választ nem vártam meg,benyitottam.
-Ohh,istenem Louis...-ugrott meg az ágyán ülve,s lap topját félretéve figyelmét felém fordította.-Miben segíthetek?
-Beszélnünk kell erről az egészről.-tértem rögtön a lényegre,mivel nem sok időm van most erre.-Ez se neked,se Liamnak,se Harrynek,se nekünk nem jó.Senkinek.Ezt együtt Harryvel csináltátok,de úgy látom egyikőtöket se zavarja,hogy Liam totál kész van.Ismerem egy ideje,és nem szokott ilyen lenni.Csak ha szerelmes.Akkor kész,vége...-szemével már nem engem figyelt,hanem a kezében gyűrögetett papírzsepit.
-Nem szándékos volt.Ezt mondtam is neki.Nem tudom mit kéne tennem...Nem tudom mit érzek...Míg saját magamban nem tudom rendezni a dolgokat,addig hiába próbálok bármit is csinálni...Megemészt belülről a fájdalmam.S ez még semmi.-nevetett fel szerintem inkább csak kínjában.-Sokkal jobban fáj hogy Őt látom szenvedni.
-Most egy kis időre van szüksége.-fogtam meg a kezét,és letöröltem egy épp kitörő könnycseppet a szeme sarkából.-Türelem.Utána hidd el minden rendbe jön.-szorítottam egyet a kezén és nagy levegőt vettem.-Viszont most készülődj,mert mindjárt indulunk.
-Nem tartom jó ötletnek hogy menjek én is...-rázta meg finoman a fejét.-Csak generálom a feszültséget.
-Ne viccelj már.Ki mondta hogy foglalkozz avval két barommal?!-tártam szét a karom.-Nem lehetsz egész nap bezárkózva ide.Jó lesz.Jó kis bulit csapunk!!!Hidd el...Még nem hallottam rossz vissza jelzést a rajongóktól...-győzködtem,mire felnevetett.
-Meg hiszem én azt.
-Ha akarsz akkor jöhetsz hátra velünk a színfalak mögé,de maradhatsz kinn is.Ott jobban élvezheted a koncertet.Elenor is mindig ott van,és még sose panaszkodott.A rajongók mindig kedvesek vele.-mondtam neki a választási lehetőségeket.
-Azt hiszem jobb lesz nekem kint.Csak akkor hagy öltözzek.-célzott arra,hogy hagyjam el a szobát.Értettem,így gyorsan kimentem.Lentről már hallottam pár mély hangot,így én is megindultam lefele.Rajtam kívül mind a 4fiú lent tartózkodott,mindannyian készen voltunk.
-Na akkor indulhatunk is.-szólalt meg Liam mikor meglátott.
-Még nincs mindenki kész.-ültettem vissza,ahol eddig helyet foglalt.Körbe nézett,s mikor végig nézett mindenkin,értetlen tekintettel fordult vissza felém.Igaz hogy mindenki a koncertes szerelésében állt,cipőben indulásra készen,Zoé még nincs köztünk.
-Lehet hogy téged nem izgat hogy Zoé még nincs itt,de azért ha megengeded mi megvárnánk.
-Jó bocs.Úgy volt hogy nem jön.-mentegetőzött.
-Beszéltél vele?-szólalt meg egy mély és rekedtes hang a hátam mögött.
-Igen ÉN,vettem a fáradtságot hogy beszéljek vele.Nem nekem kéne hármunk közül.-vetettem egy pillantást Liam felé is hogy érezze hogy róla is beszélek.
-Nyugodj meg én is fogok.De úgy nehéz hogy ott gubbaszt egész nap a szobájába és nem nyit ajtót.-emelte meg a hangját Hazz barátom.
-Talán mert nem kíváncsi rád.Nehéz helyzetbe sodortad.
-Hibáztam.De hányszor fogjátok még a fejemhez vágni ezt az egészet.Nem történt semmi olyan,amiatt így fel kéne fújni ezt az egészet.-lökte el magát a faltól,ahol eddig támaszkodott a lábával.
-Nem a tett a fontos.-jegyezte meg halkan Liam.Ez volt a végszó,mind elhallgattunk mikor meghallottuk hogy valaki,ebben az esetben csak Zoé lehetett,dobog lefele a lépcsőn.
-Hanem Ő.-fejezte be a mondatát Liam,mikor szemünk elé tárult a lány.Mindig is szép volt,ezt mind tudtuk.De a kisugárzása,mindenkit megbabonáz.Az hogy megjelenik,valahogy mindig vidámsággal tölt el mindannyiunkat.
-Na,mehetünk.Elnézést a várakozásért.-ért le elénk.Ahhoz képest hogy 15perce hagytam ott...Eszméletlenül nézett ki...Arany szőke haja leomlott a vállára,egy lehelletnyi smink volt rajta,nem is kell több.Mind káprázva bámultuk.Ha én így akinek van barátnője,akkor hogy nézheti Liam?Oda pillantottam,szája tátva volt,szemeit nem bírta levenni a lányról.

-Öhm...Mehetünk.-törtem meg végül a csöndet,evvel mindenkit kizökkentve a bámulásból.

*Zoé szemszöge*
Kicsit kellemetlenül éreztem már magam,hogy mióta lejöttem engem bámultak.Hálásan pillantottam Louis felé,mikor végre mindenkit kiinvitált a kis buszhoz ami értünk jött.Talán igaza Louisnak...Tényleg egy kis időt kell neki adnom.Mióta elmondta hogy mit érez,vagy érzett,teljesen máshogy viszonyulok a dolgokhoz.Talán én is viszonoznám?!Nem tudom.De az biztos hogy valami megváltozott bennem...
Hála istennek Niall és Zayn közé kerültem,így elkerülve bármilyen érintkezést mindkét fiútól.Ahogy egymásra néznek...Rossz nézni.S ez mind miattam.Tönkre teszem a barátságukat,és ezáltal a banda idilljét is.Az út meglehetősen csöndben telt.Pár szót váltottak egymással,de semmi több.Kezdtem tényleg kellemetlenül érezni magam...Lassan megérkeztünk egy hatalmas arénához.Még csak pár lány tartózkodott a bejáratnál,a kerítésnél,szétszórva,így nem keltettünk nagy feltűnést...Igaz mikor meglátták hogy egy sötétített kocsi érkezik elkezdtek futni,síkitani,de mi akkor már bementünk a kapun,s azt bezárták mögöttünk.Ez a fiúk 2.turnéja,így gondolom már hozzászoktak az ilyenfajta dolgokhoz...Mikor kiszálltunk,mindenki ment a saját dolgára,Niall kedvesen megsimította a hátam,és mondta hogy nyugodtan nézzek körül még van 2óra a kapunyitásig.Megmutatta hogy hol lesznek,meg azt is hogy hova nem mehetek be,meg a szokásos dolgokat elmondta...Ezután sietve távozott a többiek után,így egyedül maradtam...Az árusok már kezdték kipakolni az árut,mindenki lázban égett.A fények felvillantak,gondolom próba lesz még előtte.Gyorsan oda szaladtam a korláthoz,így elém tárult az egész concert hall...Egy szó:HATALMAS.Nem volt meg szerencsém egy ilyen nagy arénát látni belülről,így gyorsan csináltam egy fotót.


Kintről beszűrődő hangok csapták meg a fülem...Gyülekeznek a lányok.Éneklés,síkítozás,nevetés,keveredése...Mi lesz ha elkezdődik a koncert?!Nem vagyok az ilyesfajta hangzavarhoz hozzászokva.
A fiúkat pillantottam meg a színpadon,így lejjebb mentem és leültem egy székre.Niall ideintett,mire felálltam és dobtam neki egy puszit.Úgy tett mintha elkapta volna,felugrott és a kezébe zárta,s úgy tett mint egy kisfiú...Felnevettem és még közelebb mentem.Egy lassú számot próbáltak épp,mikor Liam felém pillantott.Ő volt a soron s mintha nekem énekelt volna..."From the moment i met you,everything changed."Ez a mondat a szívemet görcsbe rándította.Nem bírtam ki hogy ne csorduljon ki egy könny a szememből.Megláthatta,hisz tekintete aggódó volt,de gyorsan felpattantam és kimentem a mosdóba.Tudtam hogy nem jöhet utánam így megnyugodtam.Talán most vállt igazzá hogy szeretem.Megszerettette magát velem...Nem akartam.Most se akarom.De nem tudok mit tenni ellene.Leültem egy kis székre ami ott volt,térdeimet felhúztam magam elé és úgy ültem ott kitudja meddig...
Lányok zökkentettek ki a gondolatmenetemből,akik kissé túlpörögve törték be maguk előtt a wc ajtaját.Idejét éreztem hogy vissza menjek,mert semmit nem tudok hogy hol kéne lennem.Visszamentem a pár órával ezelötti helyemre,de onnan elhívott egy biztonsági őr.Egy kicsit elkülönített helyre vezetett,ahol rajtam kívül ott volt 2lány,meg 1 fiú.Köszöntem nekik de nem nagyon foglalkoztam velük.Állnunk kellett,így felettünk,vagyis inkább mellettünk voltak a rajongók.Jobban megfigyelve,felismertem a mellettem csacsogó lányokat...Perrie,és Elenor voltak azok.Nagyon szépek meg kell hogy mondjam...Váltottam velük pár szót,de nem éreztem magam nagy társasági embernek most,így kicsit eltávolodtam tőlük.Kezdetét vette a koncert...Hatalmas ricsaj kíséretében néztünk végig egy kezdő videót,aminek hatására kicsit jobb kedvem lett...Azt hittem megsüketülök,pedig csak most kezdődött el...A fiúk hatalmas hévvel törtek ki a színpadra.Mellettem a lányok is felugrottak,mint megtudtam ők is hatalmas rajongók,igazi directioner barátnők.Tudták minden egyes mondatát a dalnak,így együtt ugrálva kiabálták.Louis és Zayn is egy gyors pillantást vetett a barátnőjük felé,intettek egyett,de utána rögtön  a több ezer rajongó felé fordultak.Liamat figyelve hatalmas görcs jelentkezett a gyomromban...Ahogy énekelt,ugrált,integetett a rajongóknak...Olyan édes...
Kezdtem én is bele élni magam a koncertbe,így már én is a lányokkal tomboltam.Rám fért már...Ez a nap...Pokol...Egy lassú szám következett,amire pontosan emlékszem...Ugyanannál a résznél lepillantott rám,és nekem szegezte azt a mondatot...


Meglepődtem,hogy még ennyi ember előtt is megcsinálja még egyszer...Szívem dobbant egyet,de visszanéztem rá,jó mélyen a szemébe...Alig bírta leszakítani tekintetét az enyémről,de végül csak-csak sikerült...Beleszerettem,ebbe a fiúba...Azt hiszem magamba már reggeltől tudtam,csak nem mertem bevallani magamnak,nem mertem szembe nézni evvel az érzéssel,hisz a tegnap este történtek után szerintem semmi esélyem újra nála...De ahogy Louis mondta...Türelem.