Na hát nekem is elkészült a blogtrailer-em,amit nagyon köszönök legjobb barátnőmnek...www.hannaandhazza.blogspot.huSzerintem fantasztikus lett,szerintetek???:)
KATT!
2013. október 30., szerda
2013. október 27., vasárnap
20.Rész~Szerelmi négyszög?!
Hellóóó!!!
Sajnos kicsit elhúzódott az új rész,valahogy sose tudtam nekiülni,nem vol ihlet...:/Na de most...Nem ígérek semmit,de igyekszem!!!:):*
Kommenteljetek,20 alatt nem hozom!:):(
*Harry szemszöge*
Ma elmentem edzeni.Jó volt kicsit kikapcsolni,mozogni,a sok történés után.Liam-en gondolkoztam...Nem lehet hogy egy lány miatt legyünk rosszba.Senkinek nem jó ez...Se neki,se nekem,se a többieknek,se a rajongóknak,mert ugye ez megnyilvánul néha a színpadon is,se Zoé-nak.Nem figyeltünk rá,hogy őt ez megemészti.Elakarjuk felejteni a dolgot,mégis folyton folyvást összekoccanunk,és megemlítjük.
A box zsák moraja zengte be az egész termet,amibe szinte csak egyedül voltam.Jobb csavaromat követte a bal öklöm.Mindent kiadtam ami eddig bentről őrölt.
-Jó formába vagy ma Harry.-állított le az edzőm,aki már egy ideje figyelte ütéseimet amit a boxzsákra küldtem.
-Jól esik végre,egy kis mozgás.-mondtam 3lélegzet vétel közbe.
-Látom.De mára lassan elég.-fogta meg vállaimat,és kicsit megmasszírozta.Mikor már épp kezdtem élvezni,abbahagyta,és beleütött ököllel a vállamba.Jó,mit is vártam egy 90kg-os nagy embertől,hogy majd itt fog cirógatni??
-Hé.-nevettem fel,és leráztam kezeimet.
-De vigyázz kifele.Kint vár pár élénk rajongó.-figyelmeztetett,szemében kis mosollyal.
-Nem baj.-intettem oda.Engem nem zavarnak,mikor nem támadnak le,durván.Szívesen találkozok velük,hisz tudom hogy ez a pár másodperc számukra mennyit jelent.
Öltözőmben csönd volt,kivéve pár kósza sikolyt ami kintről jöhetett,miként a nevemet konstrálták.Levettem izzadt pólómat,tetkóimon az izzadtságom futott végig.Keményen nyomtam ma.Jó lesz haza menni,befeküdni az ágyamba,bekapcsolni a zenét és a plafont bámulni.Zoé...A tervünk eddig nem nagyon halad...Nem akarja?Szereti Liam-et,még mindig...Talán emiatt megy ez ilyen nehezen...De hát ő is akarta...Lehet mégegyszer átkéne beszélni ezt az egészet.
*~*~*
Niall-t a tévé előtt ülve találtam mikor haza értem.Ledobtam a táskám,levettem csizmám,amire már ráférne egy csere,és beültem mellé.
-Hy,haver.Te csak így egyedül?
-Ja...Eddig Zoéval voltam,többiek nem tudom hol vannak.Asszem Liam fenn a szobájába.-nézett csak egy pillanatra rám,de rögtön vissza is rántotta szemeit a tévé képernyőre.
-És most?Hol van?
-Ki?
-Ajj Niall,ha nem lennél ilyen tévé fejű akkor tudnád...-vetettem rá szemrehányóan.-Zoé.Azt mondtad eddig vele voltál.
-Ja...Liam-el valamin összezőrdültek.-mondta merő egyszerűséggel.
-Min?
-Nem tudom.Mire kiértem elhallgattak,és Liam elküldött,de Zoé elment.Ja...-jutott hirtelen eszébe valami.-Elakar költözni,vissza az apjához.
-Zoé???!!!-emeltem meg a hangomat.Miért akarna elmenni?
-Igen...Szerintem elege van már belőletek,amit meg is értek.Mindketten hülyék vagytok.Főleg Liam...Süt róla hogy szereti Zoé-t,és hogy Kim,csak azért van hogy elterelje a figyelmét Róla.Te meg...Mit is akarsz tőle?-vetett rám kérdő pillantásokat,heves fejrázás közbe.
-Mit akarnék?A barátja vagyok.Ennyi.-néztem le a földre.Tényleg semmit nem akarok?
-Bolond vagy.Nem kéne ezt csinálni vele.
-Hol van most?
-Fent gondolom..
Felpattantam ülőhelyzetemből,és megindultam felfelé a lépcsőn.Nem mehet el.Főleg így.Ilyen körülmények után.Nem kopogtam csak benyitottam.Meglepetésemre,a böröndje elől volt.Ő a foldön ült.Nem szólt,csak rám nézett,szemében fájdalmat véltem felfedezni.
-Miért?-fogtam meg a kezét,mire fejét az ablak felé fordította.
-Ezaz.Miért????Nem értem ezt az egészet.Ha engem szeret,akkor miért vele van???-folyt le egy könnycsepp végig az arcán.
-Honnan veszed?-néztem rá értetlenül...Mit beszélhettek Liam-el?
-Érzem...És mert...Amiket mond...-mondta zokogás közben.
-Zoé...CShhh-húztam magahoz,haját simogatva.Fájt hallani hogy sír.
-Jobb ha most elmegyek.Vagyis holnap.Mostmár késő van.Jobb még most véget venni ennek az egésznek.
-Dehogyis mész.Mindenki szeret.S apukád is mondta hogy örül hogy itt vagy.Végre társaságban.
-Lemondaná miattam.-nyögte be.
-Kit?
-Kim-et..Az állítólagos barátnőjét.
-Óh..-tényleg nem értem.Akkor meg mire várnak???
-Harry...Mégis akkor mivan?Dirrekt csinálja?-emelte rám tekintetét a kezeiről,amiben egy papírzsepit gyűrögetett.
-Nem hiszem...Egyszerűen nem tudja hogy mit csinál.-próbaltam nyugtatni.-És nem tudja mit veszít.-jegyeztem meg még halkan.
-Megmondjam neki?
-Mégis mit?
-Hogy szeretem?
-Nekem mindegy.-Hazz...megint olyanba fogsz beleszeretni aki egyátalán nem érez semmit?Nem tanulsz?!
-Már csak te maradtál meg így nekem...Aki mindig segít...Meg persze a többiek is,de velük annyira nem beszélek sokat mint veled.Köszönöm,hogy itt állsz mellettem.Nem vagyok én ilyen síros csaj ám.-szavai teljesen belém hatoltak.
-Ez csak természetes...Hisz miattam van ez az egész.-mondtam már vagy tizedjére.
-Jajj,ezt fejezd be.-rázta meg a fejét,és rosszallóan vizsgált.-Naa...Mit nézel?-kacagta el magát.
-Olyan gyönyörű vagy.-halkultam el,őt csodálva.
-Jajj,Harry...-mosolygott,és füle mögé tűrt egy tincset.
-Tudd,bármi is lesz...Rám mindig számíthatsz,én itt leszek melletted.-néztem rá őszintén,és komolyan.Kezeimért nyúlt.Megszorította,mire szívem gyorsabban kezdtett el verni.
-Tudom.Imádlak Harry.-húzott magához,mire teljesen meglepődtem.Beszívtam haja illatát,ami barack illatú volt.Teljesen elkábultam,mintha elment volna alattam a talaj.
Nem is tudom miért csináltam,ami csináltam,hirtelen felindulásból.De visszacsókolt.Nem tolt el.Szám az övére tapadt,nyelveink finoman súrolták egymást,és mire feleszméltünk,Liam állt mögöttünk az ajtóba.
Sajnos kicsit elhúzódott az új rész,valahogy sose tudtam nekiülni,nem vol ihlet...:/Na de most...Nem ígérek semmit,de igyekszem!!!:):*
Kommenteljetek,20 alatt nem hozom!:):(
*Harry szemszöge*
Ma elmentem edzeni.Jó volt kicsit kikapcsolni,mozogni,a sok történés után.Liam-en gondolkoztam...Nem lehet hogy egy lány miatt legyünk rosszba.Senkinek nem jó ez...Se neki,se nekem,se a többieknek,se a rajongóknak,mert ugye ez megnyilvánul néha a színpadon is,se Zoé-nak.Nem figyeltünk rá,hogy őt ez megemészti.Elakarjuk felejteni a dolgot,mégis folyton folyvást összekoccanunk,és megemlítjük.
A box zsák moraja zengte be az egész termet,amibe szinte csak egyedül voltam.Jobb csavaromat követte a bal öklöm.Mindent kiadtam ami eddig bentről őrölt.
-Jó formába vagy ma Harry.-állított le az edzőm,aki már egy ideje figyelte ütéseimet amit a boxzsákra küldtem.
-Jól esik végre,egy kis mozgás.-mondtam 3lélegzet vétel közbe.
-Látom.De mára lassan elég.-fogta meg vállaimat,és kicsit megmasszírozta.Mikor már épp kezdtem élvezni,abbahagyta,és beleütött ököllel a vállamba.Jó,mit is vártam egy 90kg-os nagy embertől,hogy majd itt fog cirógatni??
-Hé.-nevettem fel,és leráztam kezeimet.
-De vigyázz kifele.Kint vár pár élénk rajongó.-figyelmeztetett,szemében kis mosollyal.
-Nem baj.-intettem oda.Engem nem zavarnak,mikor nem támadnak le,durván.Szívesen találkozok velük,hisz tudom hogy ez a pár másodperc számukra mennyit jelent.
Öltözőmben csönd volt,kivéve pár kósza sikolyt ami kintről jöhetett,miként a nevemet konstrálták.Levettem izzadt pólómat,tetkóimon az izzadtságom futott végig.Keményen nyomtam ma.Jó lesz haza menni,befeküdni az ágyamba,bekapcsolni a zenét és a plafont bámulni.Zoé...A tervünk eddig nem nagyon halad...Nem akarja?Szereti Liam-et,még mindig...Talán emiatt megy ez ilyen nehezen...De hát ő is akarta...Lehet mégegyszer átkéne beszélni ezt az egészet.
*~*~*
Niall-t a tévé előtt ülve találtam mikor haza értem.Ledobtam a táskám,levettem csizmám,amire már ráférne egy csere,és beültem mellé.
-Hy,haver.Te csak így egyedül?
-Ja...Eddig Zoéval voltam,többiek nem tudom hol vannak.Asszem Liam fenn a szobájába.-nézett csak egy pillanatra rám,de rögtön vissza is rántotta szemeit a tévé képernyőre.
-És most?Hol van?
-Ki?
-Ajj Niall,ha nem lennél ilyen tévé fejű akkor tudnád...-vetettem rá szemrehányóan.-Zoé.Azt mondtad eddig vele voltál.
-Ja...Liam-el valamin összezőrdültek.-mondta merő egyszerűséggel.
-Min?
-Nem tudom.Mire kiértem elhallgattak,és Liam elküldött,de Zoé elment.Ja...-jutott hirtelen eszébe valami.-Elakar költözni,vissza az apjához.
-Zoé???!!!-emeltem meg a hangomat.Miért akarna elmenni?
-Igen...Szerintem elege van már belőletek,amit meg is értek.Mindketten hülyék vagytok.Főleg Liam...Süt róla hogy szereti Zoé-t,és hogy Kim,csak azért van hogy elterelje a figyelmét Róla.Te meg...Mit is akarsz tőle?-vetett rám kérdő pillantásokat,heves fejrázás közbe.
-Mit akarnék?A barátja vagyok.Ennyi.-néztem le a földre.Tényleg semmit nem akarok?
-Bolond vagy.Nem kéne ezt csinálni vele.
-Hol van most?
-Fent gondolom..
Felpattantam ülőhelyzetemből,és megindultam felfelé a lépcsőn.Nem mehet el.Főleg így.Ilyen körülmények után.Nem kopogtam csak benyitottam.Meglepetésemre,a böröndje elől volt.Ő a foldön ült.Nem szólt,csak rám nézett,szemében fájdalmat véltem felfedezni.
-Miért?-fogtam meg a kezét,mire fejét az ablak felé fordította.
-Ezaz.Miért????Nem értem ezt az egészet.Ha engem szeret,akkor miért vele van???-folyt le egy könnycsepp végig az arcán.
-Honnan veszed?-néztem rá értetlenül...Mit beszélhettek Liam-el?
-Érzem...És mert...Amiket mond...-mondta zokogás közben.
-Zoé...CShhh-húztam magahoz,haját simogatva.Fájt hallani hogy sír.
-Jobb ha most elmegyek.Vagyis holnap.Mostmár késő van.Jobb még most véget venni ennek az egésznek.
-Dehogyis mész.Mindenki szeret.S apukád is mondta hogy örül hogy itt vagy.Végre társaságban.
-Lemondaná miattam.-nyögte be.
-Kit?
-Kim-et..Az állítólagos barátnőjét.
-Óh..-tényleg nem értem.Akkor meg mire várnak???
-Harry...Mégis akkor mivan?Dirrekt csinálja?-emelte rám tekintetét a kezeiről,amiben egy papírzsepit gyűrögetett.
-Nem hiszem...Egyszerűen nem tudja hogy mit csinál.-próbaltam nyugtatni.-És nem tudja mit veszít.-jegyeztem meg még halkan.
-Megmondjam neki?
-Mégis mit?
-Hogy szeretem?
-Nekem mindegy.-Hazz...megint olyanba fogsz beleszeretni aki egyátalán nem érez semmit?Nem tanulsz?!
-Már csak te maradtál meg így nekem...Aki mindig segít...Meg persze a többiek is,de velük annyira nem beszélek sokat mint veled.Köszönöm,hogy itt állsz mellettem.Nem vagyok én ilyen síros csaj ám.-szavai teljesen belém hatoltak.
-Ez csak természetes...Hisz miattam van ez az egész.-mondtam már vagy tizedjére.
-Jajj,ezt fejezd be.-rázta meg a fejét,és rosszallóan vizsgált.-Naa...Mit nézel?-kacagta el magát.
-Olyan gyönyörű vagy.-halkultam el,őt csodálva.
-Jajj,Harry...-mosolygott,és füle mögé tűrt egy tincset.
-Tudd,bármi is lesz...Rám mindig számíthatsz,én itt leszek melletted.-néztem rá őszintén,és komolyan.Kezeimért nyúlt.Megszorította,mire szívem gyorsabban kezdtett el verni.
-Tudom.Imádlak Harry.-húzott magához,mire teljesen meglepődtem.Beszívtam haja illatát,ami barack illatú volt.Teljesen elkábultam,mintha elment volna alattam a talaj.
Nem is tudom miért csináltam,ami csináltam,hirtelen felindulásból.De visszacsókolt.Nem tolt el.Szám az övére tapadt,nyelveink finoman súrolták egymást,és mire feleszméltünk,Liam állt mögöttünk az ajtóba.
2013. október 3., csütörtök
19.Rész~Bonyikódik a helyzet
Sziasztok!
Egy kis pihi után újra itt az új rész,próbáltam írni amint tudtam!Kommenteket várom erre is!:)
Puszi,Jó olvasást!!!<3
*Kim szemszöge*
Az íróasztalomnál ülve,a délelötti kávémat szürcsölgetve,magam elé bámulva néztem a képernyőmön futó betűket.Egész este benn voltam,írtam az új cikkemet.Szinte csak lézengtem egész nap.Liam hívott ma.Meglepődtem.Nem hittem volna hogy tényleg akar tőlem valamit,vagy hogy ilyen komolyan gondolja ezt az egészet...Nem bánom,rendes fiú,helyes...de úgy még nem tudok nézni rá.Régebben eléggé megbántott,nem felejtettem el...De ez már a múlté.Jól érzem vele magam,és egy kis reklám sem árt,nekem,a Vogue-magazin szerkesztőjének...
-Mrs.Kim.A főnök hivatja önt.-jött oda az asztalomhoz egy a huszas éveit betöltő titkárnő.
-Remek.-már csak ez kellett,mára.Feltápászkodva,kissé megingva indultam el a nagy üvegajtós iroda felé.A kültérben ahol a hozzám hasonló szerkesztők vannak,csönd volt,csak a cipőm kopogása törte meg a csendet.Már egy ideje itt dolgozom,jól is csinálom amit csinálok,és mégis itt vagyok kint a "tömeggel".
-Jónapot,Mr.Migol.Hivatott.-nyitottam be egy kopogás után.
-Igen.Fárdjon beljebb kérem.-tette le a tollat a kezéből mikor meglátott,és innentől szemével követte lépteimet,míg odaértem az asztala elé.
-Nos?-foglaltam helyet a vele szembe lévő bőrfotelba.Hmm,itt már ilyen luxus van.Nekem jut a kis görgös szék...
-A fülemhez jutott,hogy maga,a híres One Direction-al mostanában elég sokat találkozott,mi több,Liam James Payne-el,kapcsolatba is keveredett.-nézett fel a képernyő elöl,ahonnan olvasta a híreket.-Igaz ez?
-Nagyon rég óta ismerjük egymást,és most újra felkeresett.-árultam el egy részét a dolognak.
-Ennél azért több van,nem?
-Már elnézést de ez miért is fontos?Magánéletem is van.-háborodtam fel.Mit akar ez?
-Persze,ezt tiszteletben tartom.Viszont.-adott hangsúlyt az utolsó szóra.-Lenne egy fontos munka,amihez úgy gondolom maga a legmegfelelőbb ember,az adott helyzetben.-nyögte ki egy kis szünet után,míg előkotort a fiókból,valami papír köteget.
-Pontosabban?-türelmetlenkedtem tovább.
-Mivel elég felkapottak,"imádnivalóak,cukik",ahogy a tini lányok mondanák,sok ajánlást kaptunk,hogy jó lenne írni róluk valami szaftosat,amit eddig még nem olvashattunk máshol..Ehhez pedig egy olyan személy kell,aki legalább az egyikkel jóba van.Ez lenne maga.-mutattott rám a kezében tartott golyóstollal.Komolynak tűnt.
-Mit kéne nekem ez érdekében tennem?Nem faggathatom ki csak úgy,hirtelen.Tudják is hogy egy magazinnál dolgozom,ami még nehezebbé teszi hogy nekem bármit is mondjanak,ami olyan amit még senki nem tudott.
-Bízok magában.Egy olyan pillanatban,helyzetben mikor épp nem figyelnek,esetleg alkohol hatás alatt vannak,biztos mondanak majd olyat ami nekünk,bizony elég értékes lehet.-folytatta a haditervet.-És mindezt nem csak úgy kérem.Épp most szabadult fel egy hely a főszerkesztői poszton.-nézett rám olyan *na ehhez mit szólsz* nézéssel,aprócska mosollyal az arcán.
-Nem is tudom.Átverni a barátomat?-gondolkodtam el.De hisz ő is ezt tette,és most is csak egy kellék vagyok neki.De akkor is.Ez elég gusztustalan dolog lenne.Ajj de olyan rég óta várok erre a lehetőségre hogy Én legyek a Főszerkesztő.
-Na?Bízom magában.-szólt közbe a főnököm,míg a vállamon csüngő kis ördög,és angyal folyamatosan sorlták az okokat,hogy miért igen,miért nem.
-És ha nem tudok meg semmit?
-Akkor...-gondolkodott el.-Másnak ajánlom fel.
-Vállalom.-adtam hangot hirtelen felindulásból a kis ördög énemnek.
-Remek.-állt fel,egy tollat a kezembe nyomva,elém tolt egy szerződés félét,amit aláiratott velem.
-Remélem sikerrel járok.-álltam fel mikor minden részletet megbeszéltünk.Kezet fogva,örömmel hagytam el a szobát.Minden szem rám szegeződött,nem sokan jönnek ki ebből az irodából ilyen fülig érő mosollyal.Nem foglalkozva velük,ültem vissza az asztalomhoz,telefonomat a táskám zsebéből kivéve,SMS-t kezdtem írni.
"Szia Édes!Este szeretném ha kettesben lehetnénk.Legyél Sexy,ígérem meghálálom.Puszi,Kim."-elégedett mosollyal nyomtam rá a küldés gombra.Akció indul.
*Zoé szemszöge*
-Tej,tej,tej.-kutattam a hütőbe,hangot is adva a keresésem okának.-Áááá.-nem találom.Úgy megkívántam.Niall-al voltam egész nap,Liam a szobájában gubbasztott,a többiek valahova elmentek.-Niaaaall!Hol a tej???-kiáltottam ki a nappaliban a tv előtt ülő szőkeségnek.
-Megittam.-jött egy halk,óvatos válasz.
-Miiiii?Neee.-csuktam be csalódottan a hütőt.-Úgy megkívántam.-csüggedtem le,és helyet foglaltam az eddig bemelegített helyemen a kanapén.
-Bocsi.-meresztette rám kék szemeit,nem bírtam rá haragudni.Haját megborzolva,ismét felállva mentem ki a konyhába,egy kis narancsléért.Egy zúgó,csilingelő hang csapta meg a fülem,ami több mint valószínű,hogy a pulton lévő Liam telefonja adta ki.Oda mentem,lassú,csendes léptekkel.Ki néztem Niall felé,ő nem hallotta,továbbra is a tv-re tapasztott szemmel ült bent,Liam nem jött le.Megnézem.Kezemmel nyúltam érte,egy kis habozás után megfogtam.Szerencsére nem volt rajta kód,amit csodáltam is,így láthattam kitől jött az üzenet.
"Kim üzenetet küldött"-villogott a képernyőn nagy fehér betűkkel.Megnézzem?Á.Megnézem.Rá nyomtam a villogó buborékra,ezzel megnyitva az üzenetet.
Este...Mit akar ez?Ez elég durván hangzik.A kis ribanc...Alig 2napja vannak "együtt" és már akarja...Nem cicózik a kiscsaj.De hát,nem is néztem ki belőle többet...
Lejebb görgetve,sok nevet,üzenetet láttam.De egyen megakadt a szemem.
"Zoém<3"
A szemem kikerekedett.Mit jelent ez?ZoéM????Szivecske?Kim,meg csak Kim?Oké...ez kicsit furcsa.
-Hát te meg mit csinálsz?-jelent meg mögöttem hirtelen a telefon tulajdonosa.
-Ööö..-ugrottam meg.-Csak rezgett meg csipogott.-néztem le magam elé mint egy kis ártatlan kisangyal.Nem voltam az.Nem szoktam ilyet csinálni.
-És az nálad egyenlő azzal,hogy megnézd?-kapta ki a kezemből.Pár másodpercig nézte a képernyőt,gondolom elolvasta.Az arcán kicsit meglepődöttséget fedeztem fel.Gondolom neki is fura ez a gyors tempó...
-Elolvastad?-nézett le rám.
-Igen.-mondtam halkan.Tudom hogy nem volt szép dolog ez tőlem.
-Csak tudd hogy én nem élvezem ezt.-nézett mélyen a szemembe,egy ideig én is viszonoztam a tekintetét,de aztán lesütöttem a szemem.Nem tudhatja hogy én se.Hogy mennyire szenvedek...
-Haza költözök.-nyögtem ki hirtelenül,ami épp a számra jött.
-Mi?Miért?
-Hát már nincs otthon gond,apa is hiányzik,és én itt már felesleges vagyok.
-Te sose leszel az.Ne menj már.-próbált marasztalni,de eldöntöttem.Nem akarok jobban belefolyni ebbe az egészbe.
-Így is elég sok bajt okoztam.Csak nézz magadra és Harry-re.Alig beszéltek.
-Ez így van.De akkor se kéne elmenned.Teljesen megszoktuk hogy itt vagy.
-Hagyjuk.Alszok rá egyett.De neked este programod van.-néztem le a telefonra.
-Ha akarod,lemondom.-nézett rám ellenállhatatlanul,mogyoróbarna szemeivel.
-Miért tennéd?-néztem rá értetlenül.
-Miattad.-Ne csináld ezt velem.Kérleeeek.
-Vége a filmnek.Zoé lemaradtál a legjobb részről.-lépett közbe Niall,a kínos csönden eltelt másodperceknek.Mindketten ránéztünk,Liam kissé csúnyán is.Igen...Rég volt alkalmunk ketten beszélni,valaki mindig ott volt.
-Köszönjük Niall.Igazán jó időzítés.
-Oh.-vette észre magát végre.-Elnézést.Akkor én...Megyek is.
-Azt hiszem én is.-néztem még egyszer Liam-ra,aki mintha meg lenne sebezve állt ott,fájdalmas arccal,épp akkor mikor telefonja újra csipogásba kezdett.Mosolyom lefagyott az arcomról,megnézte kitől,aztán rámpillantott.Látszódhatott rajtam,hogy nem éppen tetszik ez a helyzet,így már jött volna közelebb,de hátráltam.Nehéz,mikor a közelemben van.Legszívesebben magamhoz húznám,és sose engedném el.Niall továbbra is feszülten figyelt minket.Végül én hagytam el először a konyhát,a belülről evő fájdalmammal.
Egy kis pihi után újra itt az új rész,próbáltam írni amint tudtam!Kommenteket várom erre is!:)
Puszi,Jó olvasást!!!<3
*Kim szemszöge*
Az íróasztalomnál ülve,a délelötti kávémat szürcsölgetve,magam elé bámulva néztem a képernyőmön futó betűket.Egész este benn voltam,írtam az új cikkemet.Szinte csak lézengtem egész nap.Liam hívott ma.Meglepődtem.Nem hittem volna hogy tényleg akar tőlem valamit,vagy hogy ilyen komolyan gondolja ezt az egészet...Nem bánom,rendes fiú,helyes...de úgy még nem tudok nézni rá.Régebben eléggé megbántott,nem felejtettem el...De ez már a múlté.Jól érzem vele magam,és egy kis reklám sem árt,nekem,a Vogue-magazin szerkesztőjének...
-Mrs.Kim.A főnök hivatja önt.-jött oda az asztalomhoz egy a huszas éveit betöltő titkárnő.
-Remek.-már csak ez kellett,mára.Feltápászkodva,kissé megingva indultam el a nagy üvegajtós iroda felé.A kültérben ahol a hozzám hasonló szerkesztők vannak,csönd volt,csak a cipőm kopogása törte meg a csendet.Már egy ideje itt dolgozom,jól is csinálom amit csinálok,és mégis itt vagyok kint a "tömeggel".
-Jónapot,Mr.Migol.Hivatott.-nyitottam be egy kopogás után.
-Igen.Fárdjon beljebb kérem.-tette le a tollat a kezéből mikor meglátott,és innentől szemével követte lépteimet,míg odaértem az asztala elé.
-Nos?-foglaltam helyet a vele szembe lévő bőrfotelba.Hmm,itt már ilyen luxus van.Nekem jut a kis görgös szék...
-A fülemhez jutott,hogy maga,a híres One Direction-al mostanában elég sokat találkozott,mi több,Liam James Payne-el,kapcsolatba is keveredett.-nézett fel a képernyő elöl,ahonnan olvasta a híreket.-Igaz ez?
-Nagyon rég óta ismerjük egymást,és most újra felkeresett.-árultam el egy részét a dolognak.
-Ennél azért több van,nem?
-Már elnézést de ez miért is fontos?Magánéletem is van.-háborodtam fel.Mit akar ez?
-Persze,ezt tiszteletben tartom.Viszont.-adott hangsúlyt az utolsó szóra.-Lenne egy fontos munka,amihez úgy gondolom maga a legmegfelelőbb ember,az adott helyzetben.-nyögte ki egy kis szünet után,míg előkotort a fiókból,valami papír köteget.
-Pontosabban?-türelmetlenkedtem tovább.
-Mivel elég felkapottak,"imádnivalóak,cukik",ahogy a tini lányok mondanák,sok ajánlást kaptunk,hogy jó lenne írni róluk valami szaftosat,amit eddig még nem olvashattunk máshol..Ehhez pedig egy olyan személy kell,aki legalább az egyikkel jóba van.Ez lenne maga.-mutattott rám a kezében tartott golyóstollal.Komolynak tűnt.
-Mit kéne nekem ez érdekében tennem?Nem faggathatom ki csak úgy,hirtelen.Tudják is hogy egy magazinnál dolgozom,ami még nehezebbé teszi hogy nekem bármit is mondjanak,ami olyan amit még senki nem tudott.
-Bízok magában.Egy olyan pillanatban,helyzetben mikor épp nem figyelnek,esetleg alkohol hatás alatt vannak,biztos mondanak majd olyat ami nekünk,bizony elég értékes lehet.-folytatta a haditervet.-És mindezt nem csak úgy kérem.Épp most szabadult fel egy hely a főszerkesztői poszton.-nézett rám olyan *na ehhez mit szólsz* nézéssel,aprócska mosollyal az arcán.
-Nem is tudom.Átverni a barátomat?-gondolkodtam el.De hisz ő is ezt tette,és most is csak egy kellék vagyok neki.De akkor is.Ez elég gusztustalan dolog lenne.Ajj de olyan rég óta várok erre a lehetőségre hogy Én legyek a Főszerkesztő.
-Na?Bízom magában.-szólt közbe a főnököm,míg a vállamon csüngő kis ördög,és angyal folyamatosan sorlták az okokat,hogy miért igen,miért nem.
-És ha nem tudok meg semmit?
-Akkor...-gondolkodott el.-Másnak ajánlom fel.
-Vállalom.-adtam hangot hirtelen felindulásból a kis ördög énemnek.
-Remek.-állt fel,egy tollat a kezembe nyomva,elém tolt egy szerződés félét,amit aláiratott velem.
-Remélem sikerrel járok.-álltam fel mikor minden részletet megbeszéltünk.Kezet fogva,örömmel hagytam el a szobát.Minden szem rám szegeződött,nem sokan jönnek ki ebből az irodából ilyen fülig érő mosollyal.Nem foglalkozva velük,ültem vissza az asztalomhoz,telefonomat a táskám zsebéből kivéve,SMS-t kezdtem írni.
"Szia Édes!Este szeretném ha kettesben lehetnénk.Legyél Sexy,ígérem meghálálom.Puszi,Kim."-elégedett mosollyal nyomtam rá a küldés gombra.Akció indul.
*Zoé szemszöge*
-Tej,tej,tej.-kutattam a hütőbe,hangot is adva a keresésem okának.-Áááá.-nem találom.Úgy megkívántam.Niall-al voltam egész nap,Liam a szobájában gubbasztott,a többiek valahova elmentek.-Niaaaall!Hol a tej???-kiáltottam ki a nappaliban a tv előtt ülő szőkeségnek.
-Megittam.-jött egy halk,óvatos válasz.
-Miiiii?Neee.-csuktam be csalódottan a hütőt.-Úgy megkívántam.-csüggedtem le,és helyet foglaltam az eddig bemelegített helyemen a kanapén.
-Bocsi.-meresztette rám kék szemeit,nem bírtam rá haragudni.Haját megborzolva,ismét felállva mentem ki a konyhába,egy kis narancsléért.Egy zúgó,csilingelő hang csapta meg a fülem,ami több mint valószínű,hogy a pulton lévő Liam telefonja adta ki.Oda mentem,lassú,csendes léptekkel.Ki néztem Niall felé,ő nem hallotta,továbbra is a tv-re tapasztott szemmel ült bent,Liam nem jött le.Megnézem.Kezemmel nyúltam érte,egy kis habozás után megfogtam.Szerencsére nem volt rajta kód,amit csodáltam is,így láthattam kitől jött az üzenet.
"Kim üzenetet küldött"-villogott a képernyőn nagy fehér betűkkel.Megnézzem?Á.Megnézem.Rá nyomtam a villogó buborékra,ezzel megnyitva az üzenetet.
Este...Mit akar ez?Ez elég durván hangzik.A kis ribanc...Alig 2napja vannak "együtt" és már akarja...Nem cicózik a kiscsaj.De hát,nem is néztem ki belőle többet...
Lejebb görgetve,sok nevet,üzenetet láttam.De egyen megakadt a szemem.
"Zoém<3"
A szemem kikerekedett.Mit jelent ez?ZoéM????Szivecske?Kim,meg csak Kim?Oké...ez kicsit furcsa.
-Hát te meg mit csinálsz?-jelent meg mögöttem hirtelen a telefon tulajdonosa.
-Ööö..-ugrottam meg.-Csak rezgett meg csipogott.-néztem le magam elé mint egy kis ártatlan kisangyal.Nem voltam az.Nem szoktam ilyet csinálni.
-És az nálad egyenlő azzal,hogy megnézd?-kapta ki a kezemből.Pár másodpercig nézte a képernyőt,gondolom elolvasta.Az arcán kicsit meglepődöttséget fedeztem fel.Gondolom neki is fura ez a gyors tempó...
-Elolvastad?-nézett le rám.
-Igen.-mondtam halkan.Tudom hogy nem volt szép dolog ez tőlem.
-Csak tudd hogy én nem élvezem ezt.-nézett mélyen a szemembe,egy ideig én is viszonoztam a tekintetét,de aztán lesütöttem a szemem.Nem tudhatja hogy én se.Hogy mennyire szenvedek...
-Haza költözök.-nyögtem ki hirtelenül,ami épp a számra jött.
-Mi?Miért?
-Hát már nincs otthon gond,apa is hiányzik,és én itt már felesleges vagyok.
-Te sose leszel az.Ne menj már.-próbált marasztalni,de eldöntöttem.Nem akarok jobban belefolyni ebbe az egészbe.
-Így is elég sok bajt okoztam.Csak nézz magadra és Harry-re.Alig beszéltek.
-Ez így van.De akkor se kéne elmenned.Teljesen megszoktuk hogy itt vagy.
-Hagyjuk.Alszok rá egyett.De neked este programod van.-néztem le a telefonra.
-Ha akarod,lemondom.-nézett rám ellenállhatatlanul,mogyoróbarna szemeivel.
-Miért tennéd?-néztem rá értetlenül.
-Miattad.-Ne csináld ezt velem.Kérleeeek.
-Vége a filmnek.Zoé lemaradtál a legjobb részről.-lépett közbe Niall,a kínos csönden eltelt másodperceknek.Mindketten ránéztünk,Liam kissé csúnyán is.Igen...Rég volt alkalmunk ketten beszélni,valaki mindig ott volt.
-Köszönjük Niall.Igazán jó időzítés.
-Oh.-vette észre magát végre.-Elnézést.Akkor én...Megyek is.
-Azt hiszem én is.-néztem még egyszer Liam-ra,aki mintha meg lenne sebezve állt ott,fájdalmas arccal,épp akkor mikor telefonja újra csipogásba kezdett.Mosolyom lefagyott az arcomról,megnézte kitől,aztán rámpillantott.Látszódhatott rajtam,hogy nem éppen tetszik ez a helyzet,így már jött volna közelebb,de hátráltam.Nehéz,mikor a közelemben van.Legszívesebben magamhoz húznám,és sose engedném el.Niall továbbra is feszülten figyelt minket.Végül én hagytam el először a konyhát,a belülről evő fájdalmammal.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)