#Várható az új rész

Helló Mindenki!!!
Mint látjátok egy ideje nem tettem fel új részt,de ez csak amiatt volt hogy táborban voltam.Ígérem sietek!Minél több komment,annál hamarabb jön!;)
De addig is míg nem voltam itt,láttam gyűltek a szavazatok,a rendszeres olvasók,és a látogatók!Nagyon örülök ennek,hisz ez azt jelenti hogy nem is olyan rossz ez a blog...
BSE?? Kinek lett a kedvenc száma,klippje?! :') NEKEM!Hihetetlenül büszke vagyok a fiúkra,hogy a turné mellett egy ilyen klippet összehoztak...:) Nem csalódtam.

További szép nyarat! :*

12.Rész~Minden világos

*Harry szemszöge*
-Uh.-nyitottam ki a szemem,de az úgy lüktetett hogy majdnem azt hittem hogy kiugrik a helyéről...Körbe néztem,de nem a megszokott szoba tárult elém,abban biztos voltam,hogy nem otthon vagyok.Oké,akkor már csak azt kell kideríteni hogy kinél.Feltápászkodtam az ágyból,ahol még ott maradt a testem nyoma,a másik oldalon meg csak a lepedő volt,kissé gyűrötten.Nem tudtam merre kell menni,de követtem a hangokat,amik kintről szűrődtek be.Nem volt nagy ház,sőt,de elég nehéz volt megtalálni a keresett személyt.Kiértem egy világos lila előtérbe,a falakat képek díszítették,s virágok.Innen kiérve megpillantottam egy háttal álló lányt,aki épp a konyhába tüsténkedett.Halkan mentem nem akartam megijeszteni.Hátulról jól szemügyre vettem.Barna haja végig omlott a vállán.Az én felsőm volt rajta,ezáltal szemügyre tudtam venni vékony vádliát is,szép barna bőre volt.Közelebb léptem hozzá,megsimítottam a kezét,jelezve hogy jelen vagyok.
-Jó reggel,szép fiú.Pont reggelit csinálok,ágyba akartam vinni,de így...
-Nem fog kárba veszni.-nyugtattam meg,és közelebb húztam magamhoz.
Mikor este leültem hozzá a bárba, még nem tudtam ki ő.Aztán mikor elkezdtünk beszélgetni,kiderült hogy már találkoztunk,nem is egyszer.Elmondtam neki a balesetemet,és annak a mellékhatását,hogy néhány ember,helyzet kiesett a memoriámból.Ezután felvilàgosított,hogy először Zoé születésnapján találkoztunk,jót beszélgettünk,s utána még kétszer futottunk össze.
-Öhm,Jess...Történt valami?-kérdeztem a lényegre,mire abbahagyta amit csinált és felém fordult.
-Nem...Sajnos...Haza hoztalak,mert olyan állapotban voltál,hogy..hú,hagyjuk is.-mondta,s szemében gúnyt fedeztem fel.
-Hahah...Úgy is érzem magam.Meg nem is nagyon rémlik a tegnap este.
-Ne bánd!-nevetett fel.Látom hogy ő jól szórakozik a nyomoromon.
Megfogtam a térd hajlatát,és felemeltem a pultról,és elindultam vele,egészen egy kanapéig,s ledobtam oda.
-Ez nem volt szép!-dobott meg egy párnával,mire én lehajoltam lefogtam mindkét kezét,így megakadályozva a kapálózását.
-Hm,most akkor harc.-elkezdtem csikizni,mire aranyos kuncogása töltötte be a lakást.Jól működött köztünk a kémia,de abba kellett hagynom a "kínzását" mert a telefonom csörgése megzavart.Felpattantam kivettem a zsebemből.A kijelzőn Louis neve villogott.
-Jó időzítés,Louis.Mond.-céloztam neki arra hogy nem a legjobb alkalom arra hogy  beszéljünk...
-Hol vagy?!Csak szólok,hogy este koncertünk lesz a plázában.-tényleg,teljesen kiment a fejemből...
-Nyugi,észben tartottam.Jess-nél vagyok,1óra múlva otthon leszek.-próbáltam rövidre zárni a beszélgetésünket,de ő nem úgy tűnt,mintha evvel befejezte volna.
-Jess?!Jaa,Zoé barátnője.Egyik után a másik?!Jól van,siess,de készülj hogy Liam-től kapsz.-figyelmeztetett.Mégis miért kapnék?
-Miről beszélsz?!-adtam hangot tudatlanságomnak.
-Harry,az istenért...Grat.-már nem a hangját hallottam,hanem folyamatos sípolást.Letette.Nem értettem.Viszont azt tudom hogy ha Liam mérges,akkor valami olyan dolgot tettem,ami nagyon mélyen bántja.Azt tudom hogy este eléggé indulatos volt velem,de azt hittem csak az ital okozta...Legutóbb akkor haragudott rám,mikor kanalat tettem a párnájára,és mellette kelt...De az se tartott sokáig.
-Ki volt az?!Zoé?Összejöttek már?-zökkentett ki a kanapén ülő lány az elmélkedésemből.
-Mi?Ki?-néztem rá értetlenül.
-Zoé és Liam...-mondta úgy mintha ez természetes lett volna.
-Miért jönnének össze?!-értetlenkedtem tovább.
-Hát a múltkor már eléggé egy hullámhosszon voltak.Meg az újság is...-magyarázta,de egy szót sem értettem,értetlen arckifejezésem miatt,tovább mondta a magájét,róluk.
-Uram atyám...-fogtam meg a fejem.Most már mindent értek.Nem azért akart távol tartani tőle mert Ő Jimmy lánya...Hanem mert tetszett neki,ő akarta megszerezni.
-Liam már 1hete próbálkozik nála,de Zoé nem szeretne túlságosan közel kerülni hozzá,egészen tegnap előttig...-mondta tovább.
-Értem...most mennem kell.Majd hívlak.-nyomtam egy gyors puszit a homlokára,és kiviharzottam az ajtón.Kocsim nem volt itt,így muszáj voltam gyalog menni.Még szerencse hogy nem lakunk messze...Na,de...Mit tehettem az elmúlt éjszaka?Gondolkozz Hazz,gondolkozz.Képek villannak be,ahogy viszek neki italt,megsimogattam a fejét,aztán Liam-al beszélek kinn,bementem,felhúztam Zoé-t,elmentünk egy eldugott helyre...És...
-Ó,istenem.-fogtam meg a fejem.Hát persze!Most már mindent értek.Megcsókoltam,Liam meg ránk talàlt.Elrohant.Én ott hagytam Zoé-t mert elküldött.Megcsókoltam...Igen,bevallom,tetszett.Vonzott,hisz kit nem vonzana egy ilyen lány.De ha tudom hogy már "foglalt" akkor tuti hogy nem csinálom.


*Liam szemszöge*
-Na?Tudja hogy hol van?-értem le a lépcsőn.Hallottam hogy Lou beszél vele,ezért gondoltam megérdeklődöm,hogy mi van...
-Ja.Jess-nél.-válaszolta nemes egyszerűséggel Zayn.
-Chh...-egyik lánytól a másikig...-Haza ér a fellépésig a fiatal ember?!
-Azt mondta igen.De miért beszélsz róla ilyen undorral a hangodban?!-emelte rám tekintetét Lou.
-Öhm...Mert már unom.-vágtam rá gyorsan valamit.Nem akarom hogy tudják hogy szeretem Zoé-t.
-Ahha,persze.-mért végig titokzatos nézésével.-Eddig semmi bajod nem volt vele.
-Most miért véded?-horkantam fel.Mindig,mindenki védi,mert ő a legfiatalabb köztünk.Mindenki babuzsgatja,mint egy kis gyereket...
-Nem védem,nekem is ez a véleményem,de eddig neked ez nem volt baj...Egészen tegnap estig.
-Na jó,szerintem hagyjuk ezt.-álltam fel a pulttól,és elindultam felfele.Nincs kedvem most ehhez.Semmihez nincs.Elmentem Zoé ajtaja előtt,de semmit nem hallottam.Elment volna?Nem,nem láttam kimenni...És ha valami baja van?Pff,engem nem érdekel...Majd jön Harry és megvigasztalja.Csak álltam ott az ajtó előtt, s ebben a pillanatban kinyílt az ajtó,mintha látta volna hogy itt vagyok.Kiviharzott,így nem látta hogy ott vagyok,így belém rohant.
-Ohh,bocsi.Nem láttalak.-nézett fel,és maga elé fonta karjait.
-Semmi baj,én voltam rossz helyen.-mindketten zavarban voltunk.Rám nézett,így láthattam gyönyörű kék szemeit,amelyek eléggé pirosak voltak.-Te sírtál?
-Mi?Nem...Dehogy.-szipogott egyet,és megdörzsölte szemeit.-Viszont most...-mutatott a fürdő felé,evvel jelezve mehetnéki szándékát.
-Ohh persze.Tessék.-álltam félre.Haragszom rá,de olyan kis törékeny...El kell felejtenem.De gyorsan.
-Ma este,fellépünk.Ha van kedved,akkor gyere.-szóltam még utána,de nem kaptam választ.Most mi van?!Még ő haragszik rám,vagy mi?!Elindultam a szobám felé,de lentről,ismerős hang csapta meg a fülem.Megjött.Megfordultam,és elindultam le a lépcsőn.Lassan mentem,megfontoltan.
-Nocsak,nocsak.-"köszöntöttem" barátomat.Rám nézett,de nem szólt semmit.Farkas szemet néztünk míg a többiek is leértek.
-Végre.-ért le utoljára Niall.Zoé-t nem láttam sehol.
-Siettem.-szólalt meg először,mióta belépett a házba.
-Hmm,gondolom mennyire.-szúrtam ismét oda neki.Tűrte.
-Most fejezzétek be!-szólt ránk,elsősorban rám Louis.
-Nyugi,Lou,még el sem kezdtük.-indultam el a konyha felé,Harry csak bámult mint egy kiskutya.Nem szokhatta még meg ezt tőlem.Mindig én vagyok a kedves,türelmes 1D"apuka" aki mindig mindenkit meghallgat,és segít neki.Én sose veszekszek senkivel,csak hülyülésből...Na hát akkor most itt az ideje hogy én is legyek egy kicsit más...
-Inkább mindenki menjen öltözni.Mindjárt indulunk.-figyelmeztetett mindenkit a jóságos Zayn.-Amúgy Zoé hol van?Reggel óta nem láttam.-nézett körbe Zayn,de Zoé nem volt köreinkben.
-Szerintem most jobb is hogy nincs itt.-nézett rám és Harry-re Lou.-Viszont este neki is jönnie kell.Nem hagyjuk itthon egyedül.
-Akkor beszélj vele.-néztem rá,mire bólintott.Elindult felfele,s követte őt Niall és Zayn is.Ketten maradtunk.Feszült volt a levegő,egyikünk se szólt semmit.Egy ideig...
-Beszélhetnénk?-törte végül meg a csendet.
-Van miről beszélnünk?-néztem rá lesajnálóan.-Harry,te sose fogsz felnőni.Sose fog érdekelni a másik érzése.
-Hidd el ha tudom hogy tetszik neked,és hogy ez ennyire fontos neked,akkor nem csinálom!-emelte egy kicsit feljebb a hangját.
-Már tök mindegy...Nem szól hozzám,sír...Én már feladtam.-halkultam el.-Itt az ideje hogy én is becsajozzam.-rántottam meg a vállam.
-Igazad van...Akkor tényleg jobb lesz.-mondta irónikusan.
-Akkor mégis mit tegyek??Elmondtam neki hogy mi a szitu.Nem mondott semmit.Akkor meg?!Mi értelme?
-Könnyen feladod.
-Igen.Most így könnyebb.Majd ha lesz erőm, és kedvem,akkor rendbe hozom.Addig menekülök előle.-ez volt a végszó.Felálltam és elmentem öltözni.A ma estéhez alig van kedvem,de a rajongók semmiről nem tehetnek szóval értük végig csinálom.Ha jön Zoé akkor jön.Nem veszek róla tudomást.Felszedek valami csajt,hisz megtehetem...

11.Rész~Engem már nem érdekel...

Hirtelen elszakadtak egymástól,felém kapták a fejüket.Egyikük szemében sem láttam hogy tiszták.Harry letörölte a száját,Zoé értetlenül bámult rám,én megfordultam és ott hagytam őket.Ha Ő ezt akarja,akkor csinálja csak...De az feldühít,hogy Harry minden lányt megkap alig 1 nap alatt,én meg itt küzdöttem mint egy hülye,a semmiért.Azt hittem ő más mint a többi...Hogy őt nem lehet megkapni csak úgy...Épp ezért tetszett meg.Csak azóta ez az érzés már kezd mássá alakulni.Úgy vettem észre az elmúlt pár napban,hogy ő is kezd kedvelni.Erre jön Harry és elront mindent.Mit is vártam?
Kíváncsi vagyok,hogy emlékezni fognak-e,minderre...Ha nem akkor én szívesen felvilágosítom a kis Zoé-t,hogy a terve füstbe ment.Ebben mind az a vicces hogy tőlem "féltette magát",erre Hazz nyakába ugrik,akinek majdnem minden héten,sőt napon más csaja van.Nem vagyok egy indulatos ember,de ezt nem fogom annyiban hagyni.Hogy lehet ennyire önfejű?Ha nem figyelmeztettem volna többször is,akkor megértem hogy rámegy,hisz ki ne menne rá...DE szóltam neki,és még így is...Chh.

    ~Másnap reggel~

*Zoé szemszöge*
-Uram.Atyám.-keltem fel,hihetetlen fejfájással.Zúgott,nyomott,dobogott.Hanyatt feküdtem és elkezdtem masszírozni a homlokomat,hátha jobb lesz,de semmi.De ami a legjobb az egészbe,hogy fogalmam sincs hogy tegnap hol voltam,és hogy mi történt...Addig megvan hogy kiszálltunk a kocsiból,kértünk egy italt,aztán még egy, és még egy...Aztán se kép,se hang.Na az,hogy hogy jutottam haza,nem tudom.A kávéfőző hallatán,rögtön kipattantam a jó meleg ágyamból,belebújtam egy papucsba,és egy lenge hálóköntösbe.Lefele a lépcsőn,úgy éreztem,mintha lebegnék.Lábaim önálló életet élve mentek lefele.Kicsit meg is szédültem,ezért megkapaszkodtam a korlátba.A fiúk ezt észre vehették,ezért hirtelen oda teremtek mellém,és kérdezgették hogy jól vagyok-e,de nem válaszoltam,mert az is teher lett volna,ha kinyitom a szám.Újra elindultam,s az első székre,amit találtam le is ültem.Niall,Zayn és Louis még mindig ott guggolt mellettem,Liam pedig nyugodtan szürcsölgette a kávéját.
-Minden rendben van?-kérdezte Niall,és a kezembe nyomott egy bögre kávét.
-Most már igen.-lélegeztem be a kávé jellegzetes illatát,és beleittam.
-Öhm...és milyen volt a tegnap este?-Liam hangjában,rejtelmességet és kis gúnyt fedeztem fel.
-Teljes homály.-meredtem magam elé,miközben a meleg kávét szorongattam.
-Gondoltam.Hol van Harry?Azt hittem együtt fogtok le ténferegni.-nézett körbe,de Harry nem volt köztünk.
-Miért jöttünk volna le együtt?-néztem rá furcsán,mire ő csak felnevetett és ott hagyott minket.-Ennek mi baja?-fordultam immár a srácok felé,hátha ők értelmesebbek.
-Hát...Biztos akarod tudni?-O-óó...mi történt?
-Nem tudom...-fogtam meg a fejem,és magamban szidtam magam.
-Mikor este eltüntetek Harry-vel,Liam elindult megkeresni titeket...Meg is talált,de szólt nekünk hogy majd vigyünk haza.Megmutatta hogy hol vagytok,s mivel már indulni készültünk,elindultunk érted.-Oké eddig még semmi rossz.-Csak hogy...Te és Hazz...Épp...Csókolóztatok.-tagolta nekem Zayn,s mikor az utolsó szót is kiejtette,elkezdtem szédülni.
-Hogy mi?!-tértem magamhoz.
-Igen...De eléggé bepiáltatok,szóval...Az ilyen megesik.-próbált nyugtatni Louis,de nem segített.
-Csak nem velem...És Liam talált meg minket?-fogtam meg a fejem.Akkor ezért volt előbb ilyen fura...
-Igen,de ott hagyott titeket,szólt nekünk és kiviharzott.Este is feszült volt,egészen addig amíg most le nem jöttél.
-Istenem...-fogtam meg a fejem feszülten.Lejárattam magam.Kész.Ennyi.
-De ha nem nálad volt Harry...akkor hol van?!-tette fel a kérdést Louis.
-Azt ki tudja...?!Biztos valamilyen lány ágyában.-lépett ismét Liam a köreinkbe.-Mindig ezt csinálja...De azt hogy még Téged is behülyített...-nézett rám szemrehányóan.
-Ne nézz így rám!Nem voltam magamnál.
-Persze,fogd erre.-miért húzza ennyire a száját?
-Amit tettem,megtettem...Hidd el nem csináltam volna ha nem iszok annyit.Megbántam.Ennél többet már nem tudok tenni.
-Csak ne mondtad volna annyira...-csokoládébarna színű szeme már nem rajtam pihent,hanem a padlón.Mondatát nem fejezte be.Elindult kifelé,de utána mentem.Ezt nem hagyom annyiban.Mielőtt kiért volna a kertbe megfogtam a kezét,kissé megtorpant,próbálta kirántani karját a kezemből,de nem engedtem.Kihúztam a kert ajtón becsuktam magunk mögött az ajtót,hogy nyugodtan tudjunk beszélni.
-Mit ne mondtam volna?-fordítottam magammal szembe,és mélyen szemeibe néztem.
-Komolyan nem tudod?Mit hangoztattál már a találkozásunk óta???-hangja végig futott a testemen,minden egyes porcikámon.
-Nyugodj le.Már mondtam hogy nem voltam magamnál.Nem tettem volna.Főleg nem Harry-vel,hidd el!-szögeztem le.-De ha már itt tartunk...Miért izgat téged ez ennyire?Érdekes a többiek nem pattognak ezen.-Na erre mit válaszol?!
-Azt hittem ennél okosabb vagy.-nevetett fel de nem nagyon értettem.-Komolyan nem vetted észre hogy kedvellek?Körülötted sürögtem-forogtam,amikor csak tehettem,de te tartottad magad az elvedhez.Aztán jön Harry,leisszátok magatokat,és neki adod magad?Ennyire voltál hú de erős?Vagy ha annyira nem jövök be,miért nem szóltál?Élvezted,mi?De tudod mit...?Lehetetlen eset vagy.-fordult meg és ott hagyott.Megsemmisülten álltam ott,és fejemben az előbb elhangzott mondatok cikáznak.Azt tudtam hogy kedvel...de azt hittem csak úgy,mint egy barátot.Erre nem számítottam.Megbántottam,sőt...Összetörtem.Nem szándékosan.Nem.Olyat nem tennék,főleg nem Liam-al.Semmi másra nem vágyok most mint a magányra,és az ágyamra.Felfele a lépcsőn még lenéztem,de nem találtam ott akit kerestem.Szobámba beérve valami kitört belőlem.Ez nem más volt mint a könnyeim,amiket idáig tudtam visszatartani.Bűntudatot érzek,hisz Ő eddig nem okozott csalódást,segített mikor szükségem volt rá,mellettem állt,felnyitotta a szemem,hogy nem mindenki olyan ahogy képzelem,és most ezt az embert megbántottam...

10.Rész~Újra itthon...

*Liam szemszöge*
-Elmentem Harry-ért a kórházba!!!-kiabáltam fel a nappaliból az emeletre,mivel mindenki a szobájába lustálkodott.Ma még Zoé-t sem láttam...Nem jött válasz fentről,így megfordultam és kimentem az ajtón.Beültem a kocsiba,beindítottam a motort,és a kórház felé vettem az irányt.Nagyon remélem hogy Harry-nek nem sok minden esett ki.Rossz lenne ha most tartana a rajongóktól,mert elfelejtette hogy milyen is ez.Sok idő kellett ehhez hogy hozzászokjunk hogy mindenhol felismernek,képet csinálnak,sikítoznak,körül állnak,és azt hiszem hogy ha ez kiesett akkor abból nem fog kisülni semmi jó...Zoé említette hogy volt benn volt nála,de rá nem emlékezett.
Már csak 2 utca,és ott vagyok.



-Na végre.-sóhajtott fel göndör hajú cimborám.Cuccai már össze voltak pakolva,így csak felkapta azokat, és közelebb lépett.-Indulhatunk?- nézett rám,és a vállamra akasztott egy táskát.
-Azért jöttem...Nekem nem kell már beszélnem az orvossal?
-Már elintéztem.-nézett rám olyan *nyugi haver* pillantással.
-Akkor induljunk!-léptem ki az ajtón,egészen a liftig,onnan pedig az előbb leparkolt autóig.
-Szóval ez az autód...-hoppá,na akkor irány felvilágosítani,erről.
-Nem Harry,ez a tied.
-Hú,jó kis verda.-simította végig a motorháztetőt.
-Akkor ülj be.-céloztam neki,mert még tartogatunk számára egy kis meglepit.
-Nem vezethetek?-kérdezte,mire rögtön rávágtam hogy nem.Az kéne még...Végre sikerült beülnie,és elindultunk egészen a One Direction házig.


-Ohh Harry,már úgy hiányoztál.-ugrott a nyakába Louis,ahogy beléptünk az ajtón.
-Te is nekem.Többiek?-nézett szét a nagy lakásban.
-Hidd el,csoda hogy Louis lejött.A többiektől meg ne várj csodát.-jegyeztem meg kissé szúrósan,mire Louistól kaptam egy gyilkos pillantást.
-Ne nézz így rám én csak az igazat mondom.Délután 3óra és még csak téged láttalak idelenn.
-Hé-hé.Én itt vagyok.-lépkedett le a lépcsőn Zoé,hangja átjárta a testem,és senki másra nem tudtam figyelni már,csak Rá.
-Helló,napsugár.Már is beragyogtad a nappalit,pedig még le sem értél.-bókolt(?!) neki Harry,amire rögtön oda kaptam a fejem.Zoé csak mosolygott egyet,és köszöntötte Harryt,egy öleléssel.Láttam amit láttam.Harry szemében valami fellángolt.Ismerem ezt a nézését,és ez nem sejtet semmi jót...Neeem...Zoé-t nem kapja meg,ezt garantálom.
-Harry,öhm gyere pakoljunk ki.-ráncigáltam ki az ölelésből,egészen az emeletig.
-Most mi van?!Épp köszöntöttem az új lányt.-az utolsó mondata undorítóan hangzott a szájából.
-Még alig értél haza,és már rányomulsz?!Ő tabu.Jimmy lánya.Ezt vésd jó mélyen a fejedbe.-említettem meg neki ezt az apróka kis hibát.Persze azt nem árultam el hogy nekem is tetszik,és ha együtt látnám őket akkor abba azt hiszem beleroskadnék.Főleg úgy hogy Zoé azt hangoztatta eddig hogy ő nem lesz ilyen híres szépfiúk barátnője,akik majd 2nap után megunják őt...Na Harry pont ilyen,szóval...

-Pakolj ki.-mutattam neki a szekrényre,amiben még ott voltak a ruhái,mivel csak pár darabot pakoltunk neki a kórházba.
-Jó, nyugi egyedül is menni fog...
-Akkor,én lent megvárlak.Vegyél fel valami elfogadhatóbb öltözéket-néztem mackó nadrágjára.Még nem mondtuk neki hogy megünnepeljük hogy újra itthon van,és elmegyünk egy kicsit lazítani,de majd csak rájön.


-Zayn mikor jön?-kérdezte Niall.Ma kéne jönnie,értesítettük hogy mi van Harry-vel ezért haza akart utazni pár nappal előbb.
-Ne izgulj Niall,bármelyik pillanatban itt lehet.-nyugtattam meg,és az órámra néztem.-Viszont 1óra múlva el kéne indulnunk.
-Zayn nélkül nem megyünk!-mordult fel Niall,kanalát a tálba dobta ahonnan épp müzlit evett.
-Megvárjuk.-kissé ingerülten sikeredett ez a kijelentésem,de az a tudat hogy rajtunk kívül csak Harry és Zoé nincs még lent...bosszantó.
-Itt vagyuuunk.-na kellett nekem megszólalni.Először Harry-t pillantottam meg ahogy leért a lépcsőn,a szokásos zakójába,farmerbe és tornacipőben.Zoé lépett utána le az utolsó lépcső fokról,de Harry nyújtotta kézet,és lesegítette a lányt.PFF.Mintha olyan magas lenne...Mikor ide értek hozzánk Harry megpörgette a lányt,hogy mindannyian lássuk,milyen gyönyörű.Semmi extra igazából...Ahogy eddig megismertük nem szereti a flancos ruhákat.Most is egy farmeres összeállítást választott.Egy laza partyhoz ez tökéletes választás.

-Végre.-pillantottam szúrós tekintettel Zoé mellett álló fiúra,aki jóval magasabb volt nála.
-Már csak Zayn kell.-szólalt fel ismét Niall,és ebben a pillanatba nyílt az ajtó,és belépett fekete hajú barátunk.
-Ohh Zayn.-szaladt oda elsőként Niall,akinek úgy veszem észre hogy hiányzott.-Végre megjöttél.-húzta magához,és adott neki egy híres Niall ölelést.
-Én is örülök Niall.-nézett furcsán az előtte álló fiúra.-Helló mindenki!-húzta mosolyra a száját,és egyenként köszöntött minket.Harry-nél megállt érdeklődött hogyléte felől,aztán Zoé-t köszöntötte.
-Hallottam hogy most itt leszel pár napig.Látom első nap után sem unatkoztál.-röhögött fel,aztán kérdőn ránk nézett.-Hova megyünk?!
-Azt én is szeretném tudni.-szállt be mellé Harry.
-Meglepiii.-Zoé válaszolt nekik,de ez ahogy láttam nem elégítette ki őket.
-Hát akkor irány.-tessékeltem ki őket az ajtón.

-Ki vezet?-kérdeztem,mivel Zoé mellé szerettem volna ülni.-Louis?
-Hát jó...De haza fele te.-célzott arra hogy inni szeretne...Már megszoktam hogy az ilyen partik után én viszem őket haza,mert én tudok egyedül "épp" maradni.
-Gyere Zoé.-fogta meg a kezét Harry,és maga mellé húzta.
-Héhé!Én akartam!-adtam hangot nemtetszésemnek.Állj le Hazz,állj le.
-Ketten is elfértek mellettem.-mutatott maga mellé az üres helyre.Beültem de előtte gyilkos pillantást küldtem Harry-nek.A többiek is elfoglalták a helyüket és indultunk is az egyik törzshelyünkre.



-Akkor igyunk arra hogy Zayn és Harry újra köztünk van.-emelte fel Niall a poharát,mire mindannyian követtük példáját.Poharaink összekoccantak,aztán mindenki lehúzta ami a poharában volt.Egymás után kérték a srácok a piát,de én csak egy pohár pezsgőt ittam eddig,szóval meg tiszta vagyok.

Épp Harry hozott egy italt Zoé-nak,azután súgott valamit a fülébe,amin a lány jót nevetett,és ahogy a halvány fényben ki tudtam venni...elpirult.,de elhúzta az arcát.
-Harry ki jönnél velem?-álltam fel a helyemről bosszúsan,már elég volt ebből a nyáladzásból.

-Nem emlékszel amit mondtam neked?!-tértem rá a lényegre,mikor kiértünk a friss levegőre,ami már épp jól jött.
-Mit?-kérdezte,de szemében már láttam az alkohol hatását.
-HAGYD.BÉKÉN.ZOÉ-T.-tagoltam neki lassan.
-Még,nem csináltam semmit.
-Hazz,nem is fogsz!!!-figyelmeztettem,ujjamat az arca elé tettem.
-Haha.-nevetett fel,ami nagyon nem tetszett.
-Figyelmeztetlek!!!
-Oké.Vissza mehetünk már?
-Húzzál.-néztem fel az égre.Ilyenkor nem tudom mi történik vele.Olyan mint a farkasok...Megérzi a friss hús szagát,és beindul...

Ő már vagy 5perce bement,én még mindig itt kint ültem.Bízok Zoé-ban,hogy nem áll össze egy ilyen nőcsábásszal...Kezdem tényleg megkedvelni.Olyan kis ártatlan,és féltem Harry-től.Igaz,ha ő szeret valakit akkor azt nagyon szereti,de nem hiszem hogy Zoé-ra úgy gondol mint egy nagy szerelem.Nem.Mint egy strigula a noteszében...Ideje bemenni,ezért felálltam a járda kőről,és bementem a fullasztó melegbe.Leültem a fiúkhoz,de csak Zayn-t,Niall-t,és Louis-t találtam ott.
-Hol vannak Zoé-ék??
-Elment valahova Harry-vel.
-Hát ez nem igaz.-pattantam fel a helyemről,és szemeimmel őket kerestem.A nagy tömeg miatt elég nehéz lesz megtalálni őket.A tánctéren nincsenek,kilőve.Bár...kilőve.Kezdtem kétségbe esni.Egyiküknek sem tiszta az elméje a sok alkohol miatt.Félek hogy olyat tesz Harry aminek Zoé most lehet hogy nem tud nemet mondani,de mikor holnap felkel,iszonyat dühös lesz.Egy lágyan világosított helyet pillantottam meg,a Wc mellett.Két árnyék.Elég közel egymáshoz.Át tuszkoltam magam a tömegen,és megálltam.
-Harry?!Zoé?!M-mit csináltok?!!-szívem eszeveszettül dobogott,ahogy megláttam őket egymás szájára tapadva.

#Teljes átalakulás

Sziasztok! 

Az utolsó 2résznél,nagyon sok jó visszajelzést kaptam,aminek nagyon,de nagyon örültem!!!Köszönöm!

S,mit látjátok teljesen új a blog kinézete...Remélem mindenkinek tetszik,de ha nem akkor írjatok,és javítok!:)

Új résszel sietek ígérem!!!

Addig is jó nyaralást mindenkinek,és jó olvasást aki még így nyári szünetben is velem,Zoé-val és a Fiúkkal tart!!!!:*

9.Rész~Képkiesés

*Harry szemszöge*
Hmm...Hol vagyok?Ez a szag...Nem sejtet valami jót...Puha az ágy.Érzem, hogy takaró van rajtam,ami jól eső meleget biztosít.Szememet nem tudom kinyitni,ami kissé aggaszt.Hangokat hallok,de nem tudom kivenni mit mondanak.A szavak a fejembe összefolynak.Kezemet megrándítom,amire hirtelen csend lett.Érzem hogy engem néznek,az ilyet mindig megérzi az ember.
-Harry,Harry hallasz?!-fogta meg egy hideg kéz a kezemet,hangja aggódó volt.
-Mmmm...-ennyi tellett.
-Ohh,végre.Hívom az orvost.-szememet résnyire nyitottam,így láttam ahogy egy szőke fiú feláll és kimegy.Valahonnan rémlik az arca...De semmi konkrétum.
-Nos,Harry Edward Styles.Hogy van?-emelkedett felém, gondolom az orvos és egy fehér füzetet tartott a kezében.-A vizsgálatok alapján...Részleges amnéziája van.
-Miii?!-pattantak fel a fiúk a helyükről,akiknek ismerős volt az arcuk,és a hangjuk.
-Nyugodjanak fiatalemberek.A fontos emberekre,dolgokra emlékszik.Ahogy szerintem magukra is,mivel ahogy hallottam már 3éve együtt dolgoznak.
-Harry emlékszel ránk?-magasodott felém egy fekete hajú srác,amitől kicsit hunyorognom kellett.
-Öhm...Zayn?!-próbálkoztam elsőre,és a nagy sóhajból ítélve,beletrafáltam.
-Haha,engem megismer.Ti jöttök.-hívta maga mellé a többi fiút.Emlékeztem rájuk.Arra is emlékszem,hogy ki vagyok,és hogy egy bandában éneklek.Viszont arra hogy van-e barátnőm,kutyám,azt már nem tudom.
-Ha téged felismert akkor engem is megfog.-lépett hozzám Louis.
-Édesem!!!-örültem meg neki,és a többiek nevét is elsoroltam,mire mindannyian egyenként üvrivalgásba kezdtek.
-A kérésem az lenne,hogy amire esetleg nem emlékszik,vagy nem ismer fel valakit,arról próbálják felvilágosítani.Hetente 2x bekéne jönni vizsgalatra.-mondta ezt már nekem,és odaadott Liamnak egy kórlapot.
-És doktor úr,mikor mehetek haza?-nem jó ez a hely.Fehér falak,pár szál kókadt  virág.
-Még 1 napig bent tartjuk megvizsgálásra,hogy biztosak legyünk abban hogy semmi komoly sérülés nem maradt.
-Értem.De mégis mi történt velem?-na ez az amire nem emlékszem.
-A medencénél történt.-szólalt meg az orvos helyett Niall.-Épp bombát akartam ugrani.Kiabáltam is,de te épp a víz alatt voltál.Sajnálom.El sem tudod hinni hogy mennyire haragszom magamra.-hajtotta le a fejét,és kezével beletúrt hajába.
-Haver,ne izgasd magad.Nézd a jó oldalát.Elfelejtettem pár rossz dolgot,és azok nem fognak hiányozni.
-De pár jót is.De nem ez a lényeg...Most miattam itt fekszel ebbe az ágyba,infúzióval a karodba,ahelyett hogy otthon buliznánk.-nézett mélyen a szemembe.Nem tudok rá haragudni...
-Gyere ide.-hívtam magamhoz,és szorosan magamhoz húztam.Tudatni szerettem volna vele, hogy semmiféle harag nincs bennem ellene.
-Na jól van elég ebből.A betegnek szüksége van egy kis magányra.Arra kérnem hogy este fele jöjjenek,addig elvégzünk pár vizsgálatot.-figyelmeztette az orvos a fiúkat,hogy ideje távozniuk.Tényleg jól fog esni egy kis pihenő,alvás.
-Persze.Szedelőzködjetek fiúk megyünk.-szólt Zayn a többieknek,és felvette a dzsekijét.
-Viszlát Harry.Este nem biztos hogy tudunk jönni,de ha nem mi akkor majd más jön.-köszöntek el a fiúk egyenként tőlem.
Egy ideig egyedül maradok,én és a kispárnám.



-Kopp,kopp.-ébredtem fel,mély és szép álmomból,mikor egy angyali lány lépett be az ajtómon.-Ohh,bocsánat ha felébresztettelek.-tett le az asztalra egy szatyrot,és közben sűrűn elnézést kért.
-Semmi baj.-na rá nem emlékszem,ami elég nagy vétek,mivel gyönyörű.Egyikünk barátnője lenne?Na,az enyém tuti nem,mert erre azért emlékeznék...
-Hoztam neked levest,ha megéheznél.-ült le mellém egy székre és ég kék szemeit rámeresztette.
-Gyönyörű szemed van.-jegyeztem meg,mire zavarba jöhetett,mert piros pír öntötte el az arcát.
-Öhm,köszi.-nyúlt hajához,és zavartan egy kósza tincset a füle mögé tűrt.
-Viszont...Sajnos az a szép pofid nem rémlik,ami nagy bűn,mivel ez az arc meg kellett volna hogy maradjon.-kérdő tekintetem felé intéztem,és válaszra vártam.
-Meg is értem.Zoé vagyok.Nem rég találkoztunk. Az apukám a menegeretek,és tegnaptól egy rövid ideig lakótársak is leszünk, mivel a paparazzik összehoztak Liam-al.
-Szóval te és Liam..?-kérdeztem rögtön a lényegre.Liam,te mázlista.
-Neeem,dehogy.Egyenlőre csak barátok.-mosolygott kedvesen,és elővette a levest a szatyorból.-Egyél.
-Hmm,nagyon jó illata van.Csak ne mond hogy te főzted?!
-De.-nyújtotta át nekem.
-Hú,Zoé.Mi mindent rejtegetsz még?Már így is levettél a lábamról.Adhatok 2 puszit a finom levesért?
-Persze.Gyere te,kis göndörke.-nyomott két cuppanós puszit arcomra.A hely ahol megpuszilta,bizsergett.Furcsa érzés volt,mégis jó.
-Viszont most mennem kell.Várnak a srácok otthon.Jaa.Puszilnak!-jutott hirtelen eszébe,és felpattant a székről.
-Ilyen hamar mész is?
-Holnap találkozunk otthon.-kacsintott és kiment az ajtón.
Okos,intelligens lánynak tűnik,és így hogy már tudom,semmi nincs közte és Liam közt,szabad a pálya.Hajrá Hazz,hajrá.

8.Rész~Vidám kezdet,Életveszélyes vég...

3 nappal ezelőtt

*Jimmy szemszöge*(Zoé apukája)
Már majdnem kész voltam a prezentációmmal,mikor nagy meglepetésemre Zoé kukucskált be az ajtómon.Ritka vendég erre fele,a kollégáim se látták még itt bent.Sokszor mesélek nekik róla,mutatok gyerekkori és nemrég készült fotókat is,ezért nagyjából tudják hogy hogy néz ki.
-Szia,apa.Zavarok?-bújt beljebb,becsukva maga mögött az ajtót.
-Te sose zavarsz.-örültem hogy itt van.Nagyon ritkán látjuk egymást,ami főleg az én hibám,de valahogy mindig közbe jön valami.-Mi járatban erre fele?
-Csak az ebédedet hoztam,otthon hagytad.Meg beugrottam az újságoshoz.-ült le a mellettem lévő gurulós fotelba,és ide dobta elém a napi cikket. De hiszen ez...Nem...ez hogy lehet?
-Zoé.Megnézted te ezt?-kérdeztem a hangomat keresve.Tudom hogy Zoé utálja az ilyesfajta embereket,sose akart hozzájuk közelebb kerülni,és most itt virít egy címlapon,egy sztárral,aki a derekát ölelgeti.
-Igen...De Liam azt mondta hogy elintézi,hogy tisztázódjunk.Viszont...-tartott hatás szünetet,nagy levegőt vett és folytatta.-Ha letámadnak a papparazzik,akkor muszáj leszek elmenni otthonról.-mondta egy szuszra.
-Mégis hova mennél?
-Hozzájuk.-dörmögte az orra alatt,de épp elég hangosan ahhoz hogy én halljam.
-Biztos hogy jó ötlet lenne?Mármint hogy...Mégis csak összehoztak vele,és ha meglátnak ott csak még nagyobb fát teszel a tűzre.-Nem is értem Zoé-t.Egyik pillanatban még ki nem álhatja őket,másikban meg oda akar költözni.
-Tudom.Én is ezt mondtam.De tudod mit?Nem nagyon érdekel mit gondolnak.-pattant fel hirtelen a székből,táskáját felkapta és indulni készült.
-Zoé,felőlem azt csinálsz amit akarsz.-legbelül tudtam hogy részben miattam van.Én erőltettem hogy barátkozzon meg velük,én erőszakoskodtam evvel az estével is.Szóval most jobban teszem ha hagyom.
-Azt is fogom!Este,szia.-fordult az ajtó felé,de ekkor hirtelen az kinyílt,és Adam lepett be rajta.Ő az új "aszisztensem,kicsit kezdő még,és a véleményem szerint kicsit bolond is,de ez már más kérdés.
-Ohh,nagyon sajnálom.-segítette fel rögtön Zoé-t,aki az ütközés következtében a földre pottyant.
-Semmi baj.Köszönöm.Viszont most sietek.Szia apa,viszlát.-pillantott először rám majd Adam-ra,aki kissé elbambult Zoé-n,és követte szemével míg ki nem ért az ajtón.
-Hú.Szép lány.Ha jól hallottam akkor a lánya.-nézte még mindig az ajtót,amin az előbb épp ki ment.
-Öhm,igen...-fura volt.Tátott szájjal bámulta,és majd ki estek a szemei.-Miért jött Adam?-tértem rá a tárgyra,és közelebb léptem az asztalomhoz,és a rajta lévő tiki-takival.
-Ööö...Köhöm,elnézést.Mit is kérdezett?-kapta felém a fejét hirtelen.
-Miért jött?-ismételtem,immár kissé ingerülten.
-Igazából...Szeretnék valami fontosabb posztot.Ez a kávés fiús dolog nem az igazi...-na még mit nem...2hete jött ide,és már "előreléptetést" akar?!
-Figyeljen,Adam.Ez nem így megy itt.Nem lehet mindenki 1-2 hét után már is főnök.-szögeztem le.
-Nem.Nem főnök szeretnék lenni.Csak egy kis több pénzt szeretnék,és ez avval jár hogy jobb pozíció kell.
-Nem.Téma lezárva.-Nem fogok mindenféle jött-menttel leállni.
-De...
-Nincs de.Viszlát.-szóltam közbe,és leültem a székembe,evvel jelezve hogy menjen már ki.Hála istennek szó nélkül kiment,így folytathattam a munkámat tovább.


3 nappal később


*Zoé szemszöge*
-Jössz már,vagy meggondoltad magad?-sürgettek a fiúk már a medence mellől,de még mindig azon gondolkoztam hogy mi volt ez az előbb.Fogalmam sincs,s arról se hogy mi lesz.Én próbálom magam ehhez a "nem kerülök közelebb hozzá" dologhoz tartani,de kezd egyre nehezebb lenni.Ahogy rám néz,már abban látszik hogy nem olyan mint a többi...Lesz ami lesz...viszont most már ideje lemennem.
-Jövök már,nyugi!-álltam fel végül az ágy széléről,evvel megszakítva hosszas gondolkozásomat.
-Na végre.-kiléptem az ajtón,és Louis már meg is talált magának.
-Hmm.gyere te kis édes.-húzott maga mellé Liam.Kissé huzakodva,de oda ültem mellé a nyugágyra.
-Nem jöttök már?-Harry már nagyban lubickolt,és csoki barna teste csak úgy siklott a vízen.
-Megyünk?-nézett rám a mellettem ülő Mr.Kockahas Payne.
-Egyből ugrás?-néztem rá kihívóan,de mielőtt elindultunk volna,Niall neki futásból indult a medence felé.
-BOMBAAA!-kiáltott fel Niall,és már ugrott is be a medencébe,de túl későn szólt,így Harry ott maradt alatta.
-Úristen!!!-Harry nem jött fel...Liam beugrott utána,kihúzta a medencéből.Mozdulatlan teste csak feküdt a kövön...Körülötte a fiúk nem tudták mit csináljanak.Én teljesen lefagytam.Csak bambán bámultam ahogy fekszik ott,vett levegőt,mert mozgott a mellkasa,de nem mozdult.Láttam hogy Zayn elővette a telefonját,gondolom a mentőket hívta.Niall teljesen kiborult...
-Mit tettem?Ha valami baja lesz soha többet nem bocsátom meg magamnak.-bámult maga elé,és beletúrt még nedves szőke hajába.Kivolt,ahogy mi is...