7.Rész~Most szükségem van rád...

-Én ezt nem bírom mááár!-fogtam a fejem a fürdőkádból kilépve.Folyamatosan szól a csengő,a telefonom ismeretlen számon,dudálnak kintről,kiabálnak hogy menjek ki...Kezd elegem lenni,ezért is vettem egy fürdőt,ahol a vízcsobogása miatt alig hallottam a kintről beszűrődő hangokat.Magamra terítettem a törölközőm,és kinyitottam magam előtt,a szobám ajtaját.
-El sem hiszem.-csönd lett.2 óra után először.Kivettem szekrényemből,egy farmert,és egy kék kockás inget és magamra húztam.Apa ma előbb haza jön a munkából,és akkor ő legalább elküldi ezeket az embereket a házunk elöl...Már 2 perce beállt a csend,de a fülem még mindig csengett.Pofátlanság.Egy cikk után ennyire felkapottak lettünk?!Mondjuk annyira nem csodálom,hisz most a One Direction,Anglia,sőt...az egész világ legmenőbb fiú bandája.
Csöngettek.Biztos apa az.Lefutottam a lépcsőn,felkaptam a kulcsot,mivel muszáj voltam bezárkózni,és kinyitottam.Nem ez volt a legjobb ötletem,mivel vagy 20 kamera,fényképezőgép vakuzott a fejembe.Talán először meg kellett volna kérdeznem hogy ki az?! Igen talán,az jobb lett volna.
-Mi a neve?
-Mióta van ez a titkos kapcsolat?
-Mit szóltak ehhez a rajongók?-bombáztak meg kérdésekkel,amire inkább nem válaszolok,nehogy kiforgassák a szavaim,és valami bajba keverjem magam,és Liam-et is.
-Hagyjanak békén!!!-és ezzel a mondanivalóm ki is fulladt,hátat fordítottam nekik,és magam mögött berúgtam az ajtót.-Hát ez nem igaz.-Ez így nem mehet tovább...Nem fognak elmenni egy ideig,az tuti.Telefonom után kezdtem el kutatni,s mikor megtaláltam gyors tárcsáztam is.
-Helló,szépség!!-felettébb vidám hang szólalt meg a vonal túlsó végén.
-Szia,Liam.Segítened kéne.-mondtam kissé feszülten.Amit észre is vehetett,mivel rögtön érdeklődött hogy mi a baj.
-Bekövetkezett a jóslatunk...-céloztam neki a tegnapi beszélgetésünkre,remélem érti is.
-Jajj,ne.De ugye nem rohamoztak le?-értette.
-Nem...De már 2órája itt vannak.Hívogatnak,csöngőn ülnek,dudálnak.Nem bírom!-hangom gondterhelt volt,és fáradt.Egész este ezen gondolkoztam hogy mi lesz ha itt lesznek.Költözzek tényleg oda hozzájuk?Avval nem csak rosszat tennék? Bombáztam magam kérdésekkel,választ várva,de nem jött...
-Érted küldöm Niall-t,én addig elterelem a figyelmüket.A hátsó ajtón menj ki,és pakolj ruhát is!Vigyázz magadra,kitartás!-tette le a telefont,és már csak a sípolást hallottam.Milyen rendes...Feláldozza magát,csak azért hogy engem ki mentsen innen.Gyorsan összeszedtem pár ruhát,fogkefét,és egyéb szükséges dolgokat.Remélem sikerül a terve...

Niall már kint várt a fekete autóban,napszemüvegbe,félig lehúzott ablaknál.
-Szia,Niall!Köszönöm hogy benne voltál ebbe a "mentő akcióba".-mosolyogtam rá,és beszálltam mellé.
-Hi,Zoé!Ugyan semmiség!Tudom milyen idegesítőek tudnak lenni az újságírók.-fordította felém a fejét,és szép kék szemeiben együtt érzést fedeztem fel.
-És most?Mi lesz Liam-el?
-Ő elöl van és a terv szerint csak elsétál a ház előtt,és akkor amìg te kijöttél ők vele voltak elfoglalva.De nyugi,ő sem mond semmit.Főleg nem rólad.Szeretne megóvni.-nyugtatott meg,és utolsó mondata meleggel töltött el.
-Akkor jó.Figyelj,én nem akarok nálatok zavarni,szóval lakhatok addig a barátnőmnél is.-nem akartam rájuk akaszkodni.
-Ne hülyéskedj már!Nagyon jól fogjuk érezni magunkat.Viszont most bukj le mert jön Liam.-gyorsan lehajtottam a fejem a kesztyűtartó elé,Niall felvette baseball sapkáját,és így vártuk Liam-et,aki egy csapat emberrel és fényképezőgép társaságában érkezett meg az autóhoz,és gyorsan beszállt hátra.
-Niall,gázt neki!-sürgette a sofőrünket.Evvel szőkeség rátaposott a gáz pedálra,és már el is hagytuk a házunk utcáját.
-Jól van mindenki?-hajolt előre Liam,aki először rám,aztán Niall-re pillantott.
-Persze.
-Akkor jó.Örülök hogy hozzám jöttél először.-simította meg kezemet,amitől nem tagadom,liba bőrös lettem.De miért?Nem önszántából.
-Nehogy elbízd magad.-borzolta meg barátja a haját.
-Te a vezetésre koncentrálj!-pirult el kicsit barna hajú útitársunk.-Ugye hoztál fürdőruhát?-fordult felém,kérdő tekintetével,és gyönyörű mosolyával.Zoé!Miért mondok én ilyeneket??
-Őőő...azt hiszem igen...-kutattam a táskámban.
-Akkor jó.-huncutnak tűnt...
-Ne álmodozz.-hűtöttem le rögtön,és megpaskoltam puha arcát.


Mikor megérkeztünk,tátva maradt a szám.Ez a ház hatalmas.A miénk se kicsi,de ez...Hú.

Kiszálltunk,Liam persze kinyitotta nekem az ajtót,és elindultunk a hatalmas ház bejárata felé.Meglepődtem...Hatalmas koszra számítottam,ehelyett minden a helyén van,friss illat.Harry-t és Louis-t a tv előtt találtuk,épp Sponge Bob-ot néztek(?).
-Sziasztok!-zavartam meg őket,a mese nézésben.
-Csak nem?!-fordult hátra Harry.-ZOÉ!-örült meg nekem,és átugrott a kanapé felett,és magához húzott...Meglepődtem,de viszonoztam ölelését.
-Hé,én ilyet miért nem kapok?-féltékenykedett Liam,mire csak felnevettem.
-Majd ha ki érdemled.-fordultam felé.
-Akkor nem sokat kell rá várnom...-mondta,sejtelmesen,és ki felé indult,a konyhába.
-Szia Zoé.-ért ide lassan Louis is,és ő tőle pedig két puszit kaptam.Fő a vendég szeretet....Gondoltam magamban.
-Mi szél hozott?-érdeklődött Harry.
-Újságírók.-válaszom rövid és tömör volt.Ahogy láttam Harry értette,és fájdalmas fejet vágott hozzá.
-A hétvégét itt tölti.-teremt hirtelen mellém Liam.
-Felőlem.-tette maga elé a kezét Louis és Harry is.
-De nem akarok zavarni.-jegyeztem meg halkan.
-Dehogy zavarsz! VÉGRE egy női nemű is van ebbe a házba.-nyugtatott meg Harry,és magához húzott.
-Mivan fiúk?!Nincs kapás?-kacagtam fel,mire csak rosszalló pillantásokat kaptam.-Jól van értem...Ez tabu téma.
-Medence?-terelt el Liam,és ki nézett az üveg toló ajtón.Kint sütött a nap,jó meleg is volt,ami igen ritkán van,ezért jó ötletnek tartottam.
-Zoé?Ugye nem vagy szégyenlős?-erre a kérdésre mind a 4-en rám pillantottak.
-Hát,ha tényleg én vagyok itt az első lány,akkor kicsit tartok tőletek...-húztam őket egy kicsit.-Nyugi nem.-erre mind megkönnyebbültek.
-Akkor öltözzünk!!!-kiáltott fel Niall,amire kicsit össze rezzentem...még meg kell szoknom a kis szőke vehemenciáját...
-Gyere megmutatom az átmeneti szobád.-húzott maga után Liam,és a lépcsőn felfele egyre gyorsabban.
-Lassíts már!-röhögtem fel,és eközben szedtem a lábaim.
-Mi van nem bírod a tempót?-nézett hátra,és látva hogy mit ügyetlenkedem,felkapott az ölébe.
-Ááá!-sikítottam.-Tegyél leee!!-kapálóztam,nevetve,de hiába...
Mikor beértünk a szobába,csak ledobott az ágyra.
-Milyen finom vagy...-jegyeztem meg,és felültem.
-Megmutassam milyen ha finom vagyok?-felhúzta szemöldökét,és csábos mosolyra húzta száját.
-Kösz,nem kell.-hú...-Viszont,öltözni szeretnék...-utaltam arra hogy menjen ki,de ő ugyanúgy állt ott,arcára fagyott mosollyal.
-Tőlem.-vonta meg a vállát.
-Úgy értem.-köszörültem meg a torkom.-Hogy menj ki.-mutattam az ajtó felé,de nem bírtam teljes komolysággal mondani...
-Jaaa,hogy mégis szégyenlős vagy.
-Hát azért vannak határaim.Na!Hess.-tuszakoltam ki a szobából,de elég erősen ellenkezett.
-A kis vasgyúró...-nézett le rám,és megsimította az arcom.
-Ne.Kérlek.-fogtam meg a kezét,és helyeztem le maga mellé.Ez túl gyors így.
-Oké,oké...megyek.
Tudtam hogy ez lesz...Tudtam hogy nyomulni fog.Az elején még tetszett...De ha azt akarja hogy barátok legyünk akkor lassítson.Itt az egész hétvége előttünk...

#Köszönöm!!!(2.)

Hihetetlen...1000 megtekintés felett...3 rendszeres olvasó...El sem tudom mondani hogy mennyire boldog vagyok hogy ennyien olvassátok,és remélem szeretitek is!!!Remélem még sokáig velem maradtok,és olvastok!Ne felejtsétek...ez a blog csak miattatok van...;)
                                                                    Káprázatos *-*.

Addig is jó éjszakát,1D-s,Liam-es álmokat!!! SZERETLEK TITEKET!:)

6.Rész~"Költözz hozzánk..."

Mégiscsak ma hoztam az új részt!Ez egy kicsit rövid lesz,de ígérem bepótolom.;)



-Ülj le oda.-mutattam a piros fotel felé.-Most mi lesz?!-kérdeztem kissé izgatottan.
-Egy ideig semmi.Hagyni kell lenyugodni őket,de lehet hogy holnap elmegyek az újsághoz és megmondom mi az igazság.-mondta nemes egyszerűséggel.
-Megtennéd?-csodálkoztam,hogy ilyenre is képes lenne.
-Ha neked attól jobb lesz...-ez kedves gesztus lenne tőle.
-Azt hittem örülni fogsz,hogy ilyet írtak rólunk...-mondtam szerényen...Egyértelmű hogy tetszem neki...ezt még a hülye is észrevenné.Legyeskedik körülöttem,kedveskedik,folyton kacsingat,mosolyog...
-Hinni...megint csak hiszel..Amúgy is miért örülnék?-hoppá!Pirulunk,pirulunk?
-Én nem tudom...-néztem rá olyan *nagyon is tudom* nézéssel,mire elkapta fejét és valami üdítő után érdeklődött.
-Terelünk?-húztam mosolyra a számat,és a konyha felé indultam.-Almalé?-kiáltottam vissza neki a nappaliba.
-Köszi,jó lesz!

-Na szóval...-értem be a nappaliba,és odanyújtottam neki a poharat.-Egy ideig nem kéne együtt mutatkoznunk.Most is tuti kombinálni fognak hogy behoztalak a házamba.Ééés,most már azt is tudják hol lakom...nagyszerű.-jutott eszembe.
-Addig gyere hozzánk.-mondta hirtelen felindulásból.
-Még azt kéne...Most mondom hogy egy ideig kerüljük egymást,te meg felajánlod hogy költözzek oda.Van észjárásod...-jegyeztem meg,mellékesen.
-Nem kell tudniuk róla.
-Szerinted olyan hülyék hogy nem veszik észre hogy ott vagyok?-ez tényleg ennyire...ennyire...ahh...-És amúgy is,vagytok ott elegen.
-Zayn elutazik pár napra a barátnőjéhez.Addig jöhetnél.-Hmm..erre is talált mentséget.
-Gondolhattam volna...Akkor sem...Majd ha tényleg annyira elfajul a dolog.Még nem biztos hogy idegyűlnek.-komolyan...úgy beszélünk mintha már ide sátoroztak volna a házunk elé.
-Oké,de gondold át!-oké,oké...Nem sok kedvem lenne oda költözni.-Nem unatkoznál.
-Hát azt gondoltam.-nevettem fel,elképzeltem ahogy 4idióta szórakozik.Micsoda kupi lehet!
-Viszont most jobb lenne ha mennél.-figyelmeztettem,mielőtt kezdte volna itthon érezni magát.
-Elküldesz?-meresztette rám ismét azokat a szép csokoládé színű szemeit.

-Igen!Nem dőlök be még egyszer ennek a nézésnek.-kacsintottam most én rá.
-Egy próbát megért.-kacagott fel,és kiszállt a fotelből.-Van hátsó kijárat?!
-A kertbe.Ja.-mutattam hátra,a tolóajtó felé.
-Akkor ott megyek.Ki kísérnél?Félek.Eltévedek.-minden alkalmat próbál megragadni hogy velem legyen.Kis cseles.
-Nem hiszem hogy eltévednél,de azért ki kísérlek.

-Ohó!Van medence?Akkor még jövök.-csillant fel a szeme a medencénk láttán.
-Ki mondta hogy beengedlek?-válaszoltam neki huncutul.
-Be engednél.-biztos magában...
-Innen már megy egyedül is.Hacsak nem akarod hogy még a kocsiig is elkísérjelek,és kinyissam neked az ajtót.
-Haha,vicces vagy.Innen már oda találok,azt hiszem.-mosolyodott el,és közelebb lépett,de evvel én ugyanannyit hátráltam.
-Csak egy baráti ölelés.-próbált "megnyugtatni".
-Persze,itt ahol előbb még egy újságíró volt.Pá!-küldtem neki egy puszit és befelé vettem irányomat.Mielőtt bementem volna,még hátra pillantottam,és meg mindig ott állt,huncut mosolyával az arcán,és intett mikor meglátta hogy még egy utolsó pillantást vettetem felé.
Mit ne mondjak...kezdem meglátni benne a jót,és ez nagy szó!Ebből még lehet akár egy jó haveri viszony is...vagy kitudja...

#Köszönöm:)

Nagyon örülök,hogy írtatok megjegyzést,nagyon jól esett...Hisz még csak 5rész van fent,ahhoz képest elég sokan látogattátok az oldalt,és írtatok,szavaztatok...Remélem hogy mindenkinek tetszeni fog a folytatás is,hisz miattatok írom;) Várom a visszajelzést,de már az is elég hogy benéztél,és beleolvastál!;)
#Holnap lesz új rész!!!

5.Rész~Egy "kis" félre értés...

Remélem tetszeni fog! Jól esne egy kis visszajelzés hogy milyen és hogy egyáltalán olvassátok-e...Komi,vélemény,értékelés bármi...Köszi,és jó olvasást!!:)





*Harry szemszöge*
-Kelj már ki az ágyból!!!-kiáltott rám Liam,és az ágyam szélén kezdett ugrálni.-Egész nap itt akarsz fetrengeni??
-Még 5perc!!!-nyögtem fel fájdalmasan...az az 5 perc is nagyon sokat jelent ilyenkor.
-Aha...NEM!Most szállj ki!-Liam nem engedett...Rossz napja van már korán reggel?
-11 óra van az istenit!-hát akkor mégse korán reggel...Nagy erőt kell vennem magamon hogy kikeljek.
-Jól van,jól van,csak hagyjál már.Miért nem tudsz reggelivel,a hajamat simogatva felkelteni?-kérdeztem tőle,mire ő csak megborzolta a hajam.
-Csak szeretnéd,hazz...-vigyorodott el,leváltva evvel a zord külsőt.
-Liam, azonnal gyere le!!!-hallottuk meg Niall hangját,a konyhából,amiben kicsi aggodalmat véltem felfedezni.
-Megyek!Öltözz és gyere te is.-pillantott hátra,még egyszer rám,és már el is tűnt a szobámból.


Mire leértem mindenki egy újság felett görnyedt...Én is odamentem,és megértettem mi volt az a nagy aggodalom.Liam és Zoé együtt,egy címlapon.
-Haha...én tudtam hogy van ott valami.-szólaltam meg,erre 4 rosszalló szempár méregetett.-Izzik köztetek a levegő...Ne mondd hogy kicsit sem érdekel.-néztem Liam-ra,aki kicsit kétségbe volt esve.
-Ha ezt meglátja...soha többet nem szól hozzám-mondta lehajtott fejjel.-Ezt akarta mindig is elkerülni,és most egy ilyen félreérthető helyzetben lettünk lefotózva.-túrt idegesen hajába,és az újságot pásztázta.
-Tetszik,mi?-erre már mindannyian kérdőn néztünk rá.
-Eléggé...De ezek után,az a kicsi esélyem sincs,ami tegnap estig volt.Gondoljatok bele...Ráfognak szállni a rajongók,a média...-keserves feje mindent elárult...Láttam amit láttam,tegnap este...Az ilyeneket mindig észre veszem.
-Akkor most...?-kérdezte Niall,megtörve a csöndet.
-Elmegyek hozzá.-mondta és már ki is viharzott a bejárati ajtón.
-Hú.ez gáz.-mondtam egy egy doboz narancslét vettem ki a hűtőből.


A plázába készülődve,kinéztem az ablakomon,hogy milyen is odakint az idő.A szobám ablaka a gyönyörű London városra nézett.Sokat szoktam olvasni,elmélkedni,az ablakomban ülve.Imádom ezt a várost,ezért ma egy angol mintás póló mellett döntöttem,és az időjárást elnézve,egy farmer dzsekire is szükségem lesz. Most szerettem volna egy kicsit egyedül lenni,kikapcsolódni,ezért döntöttem úgy,hogy elmegyek vásárolgatni.

Az odafele úton,kissé kellemetlenül éreztem magam.Úgy vettem észre,hogy mindenki megbámul...Lehet paranoinás vagyok,de akkor is...Főleg lányok.Egy ideig nem foglalkoztam vele,de aztán kezdett idegesíteni...Jess-nek írtam egy üzenetet,hogy mi lehet az oka annak hogy bámulnak..?! A válasz láttán hányinger fogott el...CÍMLAPON ÉN ÉS LIAM?? MIIII? Szaladni kezdtem,és a közeli újságoshoz vettem irányomat...Tényleg...Tegnap készült fotó...

#Liam Payne (19) tegnap jól érezhette magát...Egy ismeretlen lánnyal látták tegnap egy bowling klubban.A szemtanúk szerint Liam készségesen segített a lánynak eldobni a számára nehéz golyót,de ezek után is ugyanabba a félreérthető pozicíóba maradtak.A többi bandatag is ott volt,és a managerük is,aki hírek szerint az ismeretlen lány édesapja.A lány jóba van a többi fiúval is,mivel egész este jókat nevettek,és együtt is távoztak.Liam kikezdett volna főnöke lányával?Mit szól ehhez az apuka?Mit szólnak ehhez a rajongók?

Szétrobbanok.Mindig is ezt próbáltam elkerülni,hogy egy híres fiúval "hozzanak össze".Most szépen megköszönhetem ezt drága Liamnak aki ebbe a helyzetbe sodort.Eddig mindig sikerült távol maradnom az ilyen helyzetektől,de most...Ezért bámultak akkor azok a lányok...Gondolom directionerek voltak,és most én vagyok számukra a fő ellenség.Gyorsan elindultam haza felé,már semmi kedvem nem volt plázázni.Ezek után egy ideig biztos nem mozdulok ki.Elég ha nézem a neten a gyűlölködő üzeneteket,és a friss híreket.

Már majdnem a házunknál voltam mikor egy fekete autó száguldott el mellettem,és ahogy látom pont a házunkhoz tart.Ismerős autó...Na megállj!!Most kapsz!!Sietősre vettem a tempót hogy oda érjek mielőtt elmenne.Kiszállt a kocsiból,piros pólót és farmert viselt.Elég jól nézett ki...Zoé!!Épp most akarod leordítani a fejét...

-Liam!!!Ott állj meg!-kiáltottam rá kb. 5méterről.Ide kapta a fejét,és már épp kezdte volna mondani valóját,mikor egy kamera,és egy újságíró lépett közénk.

-Mióta tart a kapcsolat? Ki tud róla? Mi a neved kislány?-rohamozott meg minket pofátlanul,így muszáj volt berohanni a házba,úgy hogy semmit ne szedjen ki belőlünk.Megfogtam Liam kezét és magam után húztam,egészen a nappaliig...

#Verseny

criticsdesigninterviewbeas.blogspot.hu

4.Rész~Jó kis este

*Zoé szemszöge*
-Nekem minek is kell mennem?-vágtam olyan *semmikedvem ehhez az egészhez* fejet.
-Kislányom,nem olyan nagy fáradtság eljönni ahol legalább vannak emberek és beszélgethetsz is.Mennyivel jobb állandóan itthon ülni?!-nyagatott tovább drága édesapám.
-Ahg...Jólvan!Menj ki öltözni szeretnék.-utasítottam ki őt a szobámból.Ha egyszer annyira muszáj elmennem akkor legalább hagy öltözzek.
Előre látom Liam önelégült képét mikor meglát...Azt hiszi majd hogy miatta meg a kiskutya szemei miatt megyek.Pedig nem.Ha apa nem erőszakoskodott volna akkor tuti hogy itthon maradnék.Már így is egy fokkal közelebb férkőzött nem hiányzik hogy ma is bevessem magát...Félek hogy a sajtó megtalál "minket".
-Indulhatunk?!-kopogtatott apa az ajtómon,gondolom kicsit késésben vagyunk...Nem is baj.
-Persze!-tártam ki magam előtt az ajtót és a lépcsőfokokat szelve kedvenc szoknyám virágos mintázatát vizsgáltam.Lengén öltöztem remélem nem kap el a rossz idő.

-Kérlek legyél mindenkivel kedves.Nem szeretnék semmiféle feszültséget!-figyelmeztetett apa, már a kocsiba.
-Ez nehéz lesz...-jegyeztem meg halkan de a szigorú tekintetéből adódóan meghallotta.-Jól van megpróbálhatom.-nyugtattam meg mielőtt még elkezdte volna  a prédikálását, hogy neki ez mennyire fontos és hogy ne hozzak rá szégyent...Igen...én csak szégyent hozhatok rá...

Mikor beléptünk a terembe ahol már mindenki elfoglalta a helyét és készen állt hogy a fiúkkal beszéljenek.Ahogy láttam ők még hátul voltak és mi is arra indultunk apával.
-Sziasztok fiúk!-köszöntötte őket és közben kezet fogtak.
-Helló Jimmy.-örültek meg neki és egyszerre köszöntek neki.-És hellllló Zoé!-pillantott  rám...ki más? Liam...-Hát eljöttél?-próbált meglepett fejet vágni de fogadni mernék hogy tudta hogy eljövök.
-Hi,fiúk.-intettem egyszerűen és elengedtem Liam megjegyzését a fülem mellett.
-Menjetek fel a színpadra,már mindenki készen áll.-utasította fel őket apa a helyükre,és már el is kezdődött a "kérdezz-felelek".
*Sajtótájékoztató után*
-Ahh végre...már kezdtem elfáradni.-ért le először Louis aki kissé megizzadt ott fenn.
-Nyugi picikém most megyünk kikapcsolódni.-nyugtatta meg Harry és megveregette barátja hátát.
-Jó ötlet,ebbe én is benne vagyok!-meglepetésemre ezt apám mondta...
-De apa megígérted hogy együtt leszünk ez után.
-Ott is lehetünk ahova megyünk.-próbált megnyugtatni.
-Jól fogunk szórakozni.-szállt be Liam is mellé.
-Kimondta hogy megyek?-néztem rá a mai napon először.
-Gyereeee!-hangzott el kórusban mind a 6 fiútól.
-Kicsim,jó lesz.-biztatott apu.
-Egyáltalán hova akartok menni?Nem akarok piálni veletek.-szögeztem le előre,mivel nincs kedvem 5 piás fiút hazacipelni az éjszaka közepén.
-Nem akarunk inni,nyugi.-mosolygott kedvesen Niall,majd kérdőn körbetekintett-Fiúk?
-Mi lenne,ha-gondolkozott el Harry-elmennénk bowlingozni?
-Király.Úgy is terveztem.De mindenki tudja,hogy kell gurítani?-szólalt meg Louis is.
-Hát...én n-suttogtam,Liam persze rögtön felfigyelt.
-Majd megtanítalak.-kacsintott,majd a fekete járgány felé terelt minket.
-Úgyse szeretnék játszani.-legyintettem és a többiek után indultam.
Kocsihoz érve engem ültettek középre ezért elég kényelmetlenül telt el az odavezető út.Elég csöndes volt az oda vezető út fele de aztán Liam megtörte a csöndet.
-Lepipálok mindenkit.-jelentette ki önelégült képpel.
-Na,várj még csak!-rögtönzött vissza neki Harry.
-Megérkeztünk!-nézett hátra a sofőr mi pedig sorra ugráltunk ki az autóból. Ki nyújtóztattam a lábaim és befelé vettem az irányt.

-Kérek cipőt.Kinek hányas kell?-kérdezte tőlünk Niall.
-37-es.-mondtam.
-A kis picike.-teremt oda mellém Liam és a lábaimat vizsgálta.
-Nem élhet mindenki nagy lábon.-jegyeztem meg és én is lepillantottam a hatalmas Conversére.

-Készen vagytok már??-sürgetett minket Zayn.
-Nyugi,mindjárt készen vagyunk.-válaszolta neki Liam aki épp a cipőfűzőjét kötötte be.
-Kész.-nyögött fel Harry.-miért ilyen nehéz felvenni ezeket a cipőket??
-Alkossunk csapatokat.Velem van Harry,és...-csak ne én,csak ne én imádkoztam magamba.-és Zoé.-küldött felém egy huncut mosolyt amit nem díjaztam ezért elfordítottam a fejem.
-Én nem játszok...nem nekem való "sport" ez.-jelentette ki apa és leült a mellettem lévő fotelba.
-Jó...akkor én vagyok Zayn-el és Niall-el.-lépett a golyókhoz Louis,így sürgette meg a játék kezdetét.
-Na lássuk Louis milyen formában vagy ma.-Liam már lázban égett.Úgy látom komolyan veszi a játékot,de én csalódás leszek mivel még életembe nem fogtam bowling golyót.

Louis majdnem ledöntötte mindegyik bábut 2 kivételével.
-Hmm.Nem rossz.De figyelj!-hajította el Liam a golyót és STRIKE!(mind ledőlt)
-Grat.-fogott vele kezet sportszerűen Louis és Niall következett aki szintén jót dobott és ekkor jöttem volna én.
-Előre szólok hogy nem vagyok valami jó játékos...-figyelmeztettem csapattársaimat előre.Megfogtam egy golyót,de nem számítottam rá hogy ilyen nehéz ezért egy kicsit megrogytam,de végül sikerült egyensúlyozva a pálya elé ténferegnem.Nem nagyon tudom hogy hogy kell fogni úgyhogy először csak úgy megfogtam az ölembe.Már hajítottam volna is mire egy kéz érintett meg hátulról.
-Látom tényleg nem játszottál még...-nevetett fel Liam és bele helyezte ujjaimat a lyukakba.Érintése puha volt...Hmm...és az illata is jó.De a golyóra koncentrálj már Zoé!!!
-Hagy segítsek-állt mögém,két kezével segített eldobni a golyót.Így maradtunk míg az célba nem ért...
-Öhm..köszi-húzódtam végül el tőle.
-Jól összehoztuk!10pont!Jó csapat vagyunk...-pillantott le rám,és huncut vigyorra húzta a száját.
-Ki a következő?-tereltem el gyorsan a témát,és körbe néztem a fiúkon.
-Azt hiszem én.-tette fel a kezét Harry és furán nézett ránk...Méregetett engem, aztán Liamat végül csak mosolygott egyet és gurított is.Kérdőn néztem rá mikor visszafele jött,de ismét csak egy mosollyal jutalmazott bennünket.Egy olyan *tudom hogy van itt valami* vigyor...Pedig nem.Nem.NEM.

*1órával később*
-Jó volt ez az este...Ahhoz képest hogy eleinte nem volt kedvem,jól szórakoztam.-mondtam apának már a hazafele a kocsiban.Tényleg jó volt...Nem gondoltam volna hogy egyszer jól fogok szórakozni ezekkel a srácokkal.
-Örülök kicsim.Látod hogyha megpróbálod akkor a végén még te is jól tudod magad érezni.S ma Liam is egész kedves volt,és én se utasítottam el olyan sokszor.A fiúk is nagyon jó fejek,a végén még jó barátság lesz.Kitudja.