18.Rész~Álcázás mesterei

Sziasztok!!!Elnézést hogy ilyen sokáig húztam,de a Gimi első hetei nehezek voltak.Ez se lett nagyon hosszú,de ígérem pótolom amint tudom!!!Köszönöm az előző kommenteket,imádlak titeket!!!<3


*Harry szemszöge*

-Kicsi koromban úgy szerettem ezt a zenét...-mondtam már 1 óra csend után Zoénak,de mivel válaszul nem kaptam semmit,lepillantottam rá.Aludt.Mint egy igazi kis angyal.-Hoppá.-halkultam,el és betakargattam,nehogy megfázzon.Egy tincset a füle mögé tűrtem,s úgy néztem tovább.Lehalkítottam a tv-t,így hallhattam hogy szuszog,és nyögdécsel álmában.Hogy bánom-e hogy belement ebbe a kis játékba?
Nem.Szeretek vele lenni,beszélgetni,olyankor azt hiszem hogy nem vagyok más mint a többi fiú,hogy nem csak azért van velem mert híres vagyok.Őt nem érdekli.Ennyi idő után talán még nem tart barátjának,de abban biztos vagyok hogy megakar ismerni,barátkozni akar.Ez megfogott.Ahogy Liam-et is...Próbálom kontrolálni magam,de nem tudom meddig fog menni.Koplikált.


Kezdett sötétedni,az ablakról beszűrődő fény eltűnt,helyette a hold világa sütődött be.Mivel nem akartam felkelteni,úgy döntöttem hogy lemegyek iszok egyet.Óvatosan kiszálltam a paplan alól,lábujjhegyen lépkedtem egészen az ajtóig,kikukucskáltam gyorsan kinyitottam,és kislisszoltam.

-Hát te?-hallottam meg egy ismert hangot magam mögött.

-Hát én?-néztem rá hátra kérdőn.

-Miért voltál ott?

-Közöd?Hol van a kis barátnőd???-kezdtem magam felhúzni rajta.

-Először te válaszolj az én kérdésemre.-nézett velem farkasszemet.

-Zoé-val voltam.Baj?

-Nekem nem.-váltott át hirtelen közömbös hangnembe Liam.

-Akkor?Elengedsz végre?Menj hallgasd a kismacskád.-vágtam neki oda kissé ingerülten,és talán kissé gonosz voltam.

-Mit mondtál?-lépett közelebb egyet,és láttam hogy kezdi magát felhúzni.

-Jól hallottad.Mennyivel jobb Kim mint Ő?

-Nem is ismeritek.-igaz.De nem is akarom...

-Nem is érzek vágyat hogy megismerjem.-indultam el a lépcső fele.Nem akarok többet kontaktusba kerülni vele.Nem kockáztathatom a barátságunkat,egy lány miatt.Még ha az a lány Zoé is...

-Persze.Menekülj el.-nevetett keserűen,de nem fordultam hátra.

-Mi folyik itt?-lépett ki az ajtó mögül Zoé,kissé kómás fejjel,gondolom felkeltettük.

-Már semmi.-léptem vissza rögtön mellé,jelezve hogy már nem tartozik Liamhez,legalábbis egy ideig.

-Nem kell a duma...Mit veszekedtek?-pillantott először Liam-re aztán rám.

-Ő kezdte.-mutatott rám Liam,aki kezeit maga elé fogta.

-Jó vicc haver.Mindjárt nevetek várjál.

-Elég. Harry menj le kérlek.-nézett rám,én vettem a lapot,és elindultam lefele.



*Liam szemszöge*

-Igen?-meglepődtem,mikor azt mondta Harry-nek,hogy menjen el.

-Mi ez az egész?Egyszer ilyen vagy,máskor olyan.Kim?Ő komoly?-rohamozott meg kérdéseivel.

-Ilyen a hangulatom mostanában.Azt hiszem.Nem tudom.

-Akkor vele foglalkozz ne velem és Harryvel.-kért meg szépen.

-Már van olyan hogy Te meg Harry???-kaptam fel a fejem.

-Látod?NE velünk.Ennyi.

-Tudod...Nehéz nem foglalkozni.Szinte,ha jobban bele gondolunk,miatta van ez az egész feszültség.Miatta nem beszélünk egymással.-Harry zár el Tőle.

-Ezt te se gondolhatod komolyan.Nem csak ő a hibás.-védte meg rögtön a kis Hazza babát.

-De.Így van.És most pont vele vagy,helyettem.-zavar.Tényleg rosszul esik.Nekem Kim inkább csak egy "pótlék".

-Helyetted?Helyettem ki van?Hmm?Van.Látom...-gondolkodott el,mélyen a szemembe nézve,szinte szétfúrt a szemével.-Mi meg csak barátok vagyunk.Neked nincs okod.Hogy nekem van-e? Több.Érdekel?Megpróbálom leszarni.

-Nem értelek.Akkor?

-Semmi.Nézz magadba.-mondta utolsó szó jogán,bement a szobájába.Ledermedve álltam ott.Most mondta hogy zavarja.Akkor?Miért nem mondja?
Harry vigyorogva lépkedett felfele a lépcsőn.

-Minek örülsz?

-Kaptál mi?-örült magában,kis sunyin.

-Azt hiszed Hazz...?Élvezed mi?Hogy most te vagy a síró párnája?

-Igen.Élvezem.De én legalább mellette vagyok,nem úgy mint egyesek.-vágott elégedett fejet.

-Nem sokáig...Nem sokáig,Hazz...-harc hát legyen harc.

-És ki a díj?Zoé?

-Nevetséges vagy...Ő nem egy tárgy.-néztem rá lesajnálóan,mire csak felnevetett.

-Igazad van.Kíváncsi vagyok.Sok sikert.

-Ne örülj magadnak.Korán van még.

17.Rész~Kezdődhet a harc...

Tessék véleményt írni!!!:*


-Liam ne csináld!!!-keltem fel egy nem épp kellemes visításra,ami lentről szürődött fel.

Az igazat megvallva bírtam volna még aludni,így kicsit ingerülten másztam ki a meleg takaróm alól.
Fürdőszobámba érve,a hüvös levegő csapott meg,így gyorsan felkaptam magamra egy köntöst,a fedetlen vállamra.A tükörbe nézve "csodálhattam" meg gyönyörű fáradt-gyűrött arcomat.Mit is mondjak...Nem nagyon izgat most.Nem ez a legfontosabb.Este még elég sokáig gondolkoztam az ágyamba fekve a sötétbe,ezen az egészen.Harry ajánlata,Liam új barátnője,a csók...Sok volt egy estére.Jól tettem-e hogy igent mondtam Harry-nek?Foggalmam sincs.Igazából nincs sok veszteni valóm.
Mivel éjszaka se kedvem,se időm nem volt már lezuhanyozni,ezért itt az ideje.Levetettem a ruháimat,elhúztam magam elött a zuhanyfüggönyt,és beléptem a hideg zuhanypadlóra.
Elidőzhettem a forró víz alatt,mivel ujjaimon már kezdtek előjönni a kis ráncocskák.Csak álltam ott és merengtem.A helyiég már kisebb páraszobává alakult át,így kezdtem kicsit nehezebben levegőt venni,így elzártam a vizet,kiléptem a hideg padlóra,magam köré csavartam a törölközőm,a hajamra is keresetem egyet-Amit magammal hoztam ruhát gyorsan felkaptam,így indulva ki a szobámba.Teljes merengésbe nyitottam ki magam elött az ajtót,így elöszőr észre sem véve az ágyamon ülö "kis meglepetést".
-Kopogtam szólalt meg egy mély és rekedtes hang a szoba közepén elhelyezett ágyról.

-Zuhanyoztam,gondolom nem hallottam.-adtam egyértelmű választ.-És akkor bekell jönni?-néztem rá számon kérve.

-Jól van nyugi.Óvatosan kinyitottam,de nem találtalak.Gondoltam bejövök.-rántott vállat,evvel lerendezve ezt az egészet.

-És ha mesztelenül jövök ki???-sétáltam az ágy másik végébe
.
-Annak csak örültem volna.-ejtett egy kacér mosolyt,amire én is elnevettem magam.
-Hülye.-vágtam hozzá egy párnát,mire hirtelen felpattant,megfogta az elöbb felé repülő párnát,és elindult abba az irányba ahol épp ültem.

-Hmm...Igen?-magasodott felém,mosolyan kihívóan víritott,szemében játékosságot véltem felfedezni.
-Mire készülsz?-néztem fel rá,vigyorogva.

-Ááá semmire.-és abban a pillanatban ahogy kimondta,úgy suhant felém a párnám,egyenesen az arcomba...

-Hééé.Ez nem volt szép.-adtam hangot nem tetszésemnek.

-Lassú a reflexed.

-Azt csak hiszed.-ugrottam rá a hátára hátulról,mire össze-vissza kezdett el szaladgálni.-Harry!!!Neee!!!-sikítottam,mert elkezdett fel-le ugrálni,ami eléggé félelmetes volt,mivel 1kézzel tartott.

-Irány a lépcső!

-Tegyél leee!Kérlek.-ellenkeztem még mindig,mikor már a lépcsőn pattogtunk lefele.A többiek arckifejezése mindent elárult.Láttam ott meglepett,ijedt,mosolygó arckifejezéseket.

-Oké.Vége.-tett le lihegve a "lovam".

-Örülök hogy ilyen jó kedvetek van már korán reggel.-mért fel minket Liam,rosszalló tekintetével.
Még ő néz rám így?!

-Zoé,ő itt Kim.Kim,ő itt Zoé.-lépett közbe gyorsan Louis,és az általam eddig észre nem vett lányt állította elém.

-Ohh Helló.-lépett,vagyis inkább szökdécselt oda hozzám,kezét nyújtva.Hangja ismerősen csengett,igazi Miss Picsa.Hmm...Megvan az ébresztőórám.

-Üdv.-vágtam fancsali pofát,s gyorsan kezet ráztam vele,olyan "na essünk túl rajta" arckifejezéssel.

-Drágááám,nem ő az a lány tegnap aki csinálta rólunk a képet?-fordult Liam felé,aki egy fejrázással jelezte hogy,igen rólam van szó.

-Örülök a találkozásnak.-zártam le ezt az egész Zoé vs. Kim dolgot.-Niall hagytál még valami kaját?sétáltam a pultnál ülő fiúhoz.

-Ja,van még a hűtőbe.-válaszolta teli szájjal.A hűtőhöz sétálva,ami épp Liam mellett volt,találkozott a tekintetünk.Nem néztem sokáig.Nem bírtam.A tegnapi után elég nehéz.
Kivettem egy jó nagy adag felvágottat,virslit,kenyeret a kenyér tartóból.

-Fúj.Hát már értem mi az oka a kis uszógumiknak.-vágott oda hozzám egy kedves "bókot" Miss Vinnyogi.

-Hogy mi??-fordultam meg,hogy megbizonyosodjak róla,hogy biztos azt hallottam amit hallottam.

-Reggelire ilyen dolgokat eszel?

-Igen képzeld.Ha nem tetszik ki lehet fáradni.-szóltam vissza,nem épp kedvesen.-Ja,és még szépen mondtam.-fordultam vissza,és folytattam a kenyerem megvajazását.5mp alatt síri csönd lett a konyhában.

-Drágám,hallottad hogy beszél velem???-nyávogott tovább,de már kezdett bennem felmenni a pumpa.

-Zoé,ez tényleg nem volt kedves.-védte meg a kis barátnőjét,rögtön a lovag.

-Na ááálllj.Pont te papolsz itt nekem a kedvességtől?Pont te???-vágtam le a vajazókést a pultra,ami egy nagy koppanással jelezte hogy földet ért.

-Most nem rólam van szó...Úgy beszéltél vele,mint a kutyáddal.

-Haha...Mindenki azt kapja amit megérdemel.-nevettem fel,inkább csak dühömbe.Komolyan csinálják ezt?-Jaa,és én egy szót sem szóltam hogy felkeltett a hülye nyávogásával.Szóval ezt itt most zárjuk le.-fogtam egy tálcát és elindultam felfelé.Nevetséges.-Harry jössz?-néztm vissza,már félúton felfelé.Liam a Harry névre felkapta a fejét...Hmm,na lássuk ki játszik jobban,okosabban.

-Persze.-pattan fel rögtön ültéből,és már itt is volt mögöttem.

-Azt hittem ott helyben kitéped a haját,úgy néztél rá.-mondta mellőlem az ágyba,kicsit nevetve.

-Hidd el nem sok hiányzott.

-Köztünk szólva...Megérdemelte volna.Nem bírom az ilyen lányokat.-váltott komolyabb hangnemére.-Túl sok.Nem is értem,Liam-nek miért pont ő kellett...-rázkodott meg mellettem,gondolom felnevetett.

-Majd csak dobja.Ezt nem lehet sokáig bírni.-tettem közbe le a tálcámat a padlóra.Magamra húztam a takarót,elhelyezkedtem,mire észbe kaptam Harry bámult.

-Mit nézel?-mosolyogtam rá.

-Olyan aranyosan elhelyezkedtél.-szeméből jóság áramlott.Mosolya engem is mosolyra késztetett,így egymás mellett vigyorogtunk mint a vadalmák.

-De visszatérve a tegnapira.Hogy legyen?-néztem rá elkomolyodva.A tervünk megvolt...Csak a kivitelezés nem igazán.

-Hát este gondolkoztam,hogy hogy is lehetne...-tartott egy kis szünetet,gondolom még átgondolta a dolgokat a fejében.-Hogy majd egyik nap bejelentjük hogy járunk.De ezt valami jó időpontba kéne...Hogy nagyot üssön.

-És senkinek nem mondjuk el hogy miért?-néztem rá kérdőn.Necces.

-Egy ideig nem...HA esetleg kiszivárog,akkor esetleg Louisnak...De senki másnak.

-Oké.És addig?-bombáztam tovább a kérdéseimmel.

-Addig "játszadozzunk" egymással.-kacsintott egyet majd folytatta:-Például ez jó volt hogy magaddal hívtál...Majd beadjuk hogy a barátságból szerelem lett.Ennyi.-fejezte be,és a reakciómra várt.

-Tőlem,mehet.De nagyon nincs kedvem utálkozó rajongókhoz.-nyögtem fel...Téényleeeg.Harry Styles rajongók.Hmm.Fincsi lesz...

-Nyugi.Nem lesz baj.-simított meg,evvel jelezve hogy ő mellettem lesz.Megnyugtató,mikor itt van.Ilyenkor nem fáj annyira...

-Na nézünk valami filmet?-váltott át hirtelen,és kipattant az ágyból,a szőnyegre térdelt,és keresgélt egy ideig,majd betett valami CD-t.

-Na.Mit nézünk?-jöttem izgalomba a film szó hallatán.Imádok DVD-zni.

-Kishableány.-nézett rám cuki kisfiús mosollyal.

Húú.-adtam hangot örömömnek.-Te szereted az ilyeneket?-esett le hirtelen.

-Naná.-mondta nemes egyszerűséggel,és szemét a képernyőre meresztette.Nem akartam tovább zavarni a nagy mese nézésbe...Mindketten úgy néztük mintha az oviba lennénk,és az ebéd utáni mesét néznénk.Megnyugtató volt.

#Pihi♥

Sziasztok!
Na...Az a helyzet hogy holnap megyek gólyatáborba,így majd utána írom az új részt!!!;) Behajthatjátok rajtam,de ígérem hozom!;)
Nagyon izgulok szóval szorítsatok!!!Addig is mindenkinek jó utolsó sulimentes hetet!;) Bye-Bye! ♥

Na sziasztok!!!
Nemsokára hozom az új részt ígérem!!!Addig is...Népszámlálás...Tudom hogy sokan nem tudtok kommentelni,vagy esetleg nincs kedvetek amit sajnálok...:|
Szóval,ha olvasod akkor pipálj!(Nagyon jó,Siess...)
Ez nem olyan nehéz,szóval kérlek segítsetek!!!!:)
Puszi!:)

16.Rész~Barátság extrákkal

Kérlek titeket KOMMENTELJETEK!!!!:( <3

*Liam szemszöge*
10 perccel ezelőtt

Ahogy beértem a szórakozóhelyre,célpontként bemértem a bárt.Elterveztem hogy ma én is jól fogom magam érezni,a magam módján.Tegnap felhívtam egy nagyon kedves régi barátnőmet,és elhívtam ide ma este.Nekem is jár egy kis szórakozás...Rég találkoztunk,de ugyanúgy tartottuk a kapcsolatot,telefonon,e-mailben.Míg nem ér ide kérek egy italt.
-Valami erőset.-szóltam oda a bárosnak,s a nagy hangzavar végett kicsit fel kellett emelnem a hangom.A többiek mind együtt ültek és beszélgettek,egy tőlem távolabbi asztalnál,de nincs az a pénz ami miatt most odamennék.Zoé Niall oldalán csüngött,ahogy láttam jól elvannak.Niall mindig tudja hogy kell a lányokhoz szólni,de nem olyan fajta mint Harry...

Már egy ideje várhattam,mivel már a harmadik italomat kértem a fiatal báros sráctól,mire megérkezett az általam várt személy.
-Helló szépfiú.-hirtelen ismerős hang csapta meg a füle hátulról,s megfordulva bizonyosultam meg hogy Ő az.-Szabad ez a hely itt?-mutatott a mellettem üresen álló székre.

-Hát egy ilyen csinos lánynak persze.-álltam fel,és öleltem magamhoz,a rég nem látott barátomat.-Szia Kim.Rég láttalak.-néztem végig csodás alakján.-Hmm,megváltoztál.Csinos vagy.-bókoltam neki egyből.

-Hát igen,mióta valaki elutasított,azóta keményen edzek...-cèlzott egy régi közös történetünkre.

Hát igen...Régen nem csak barátok voltunk...Vagyis én annak tekintettem.Benne volt több.Egyik este,egy sulibuli után hazakísértem,már elég későre járt,így nem akartam hogy egyedül lófráljon a sötét éjszakába.Mikor már az ajtónál voltunk megakart csókolni,de elutasítottam.Nem akartam bonyolítani a barátságunkat,pont jó volt az úgy.Nem avval volt a gond hogy nem tetszett.Nem.De barátságnál többet nem éreztem.Akkoriban készültem az X-factorra,így időm se nagyon lett volna egy barátnőre.Egy ideig nem nagyon ált velem szóba,én nem eröltettem.Gondoltam,először rendezze el magában a dolgot.

-Jajj,ennyire komolyan vetted?Már mondtam hogy ennek semmi köze nem volt a dologhoz.-Igen,akkoriban kicsit meg volt hízva,de tényleg nem érdekelt.Nem az a fajta vagyok,aki a kinézet alapján ítél.Sose voltam,és állíthatom hogy nem is leszek.

-Jó mindegy.Rég volt.-foglalt végre helyet mellettem,s kért egy frissítőt.

-Kettőt.-szúrtam gyorsan oda még a pincérnek miután leadta Kim a rendelését.

-Hmm,Liam nem lesz még elég?-mért fel,hisz kicsit már bevoltam piálva.Na,hát nekem is kijár néha.

-Tudom én azt,nyugi.

-Oké,nekem mindegy.-adta fel,és belekortyolt poharába,amiben narancsszínű lötty lötykölödött.-Na de most miért is vagyok itt?

-Miattam.-váltottam át macsó stílusomra.

-Ohh.Szóval megfosztoltad a múltkori ajánlatom?-csillant fel a szeme.

Igen,még azóta is akar tőlem valamit,amit múlkor le is írt nekem,de akkor még épp Zoé-é volt a szívem.De ez már máshogy van...Azt hiszem...

-Na mi ez a nagy változás?

-Az hosszú lenne,meg nem igen szeretnék róla beszélni.Inkább mesélj mi van veled.-nem akarok neki Róla beszélni.Ha elakarom felejteni,akkor nem az a megoldás hogy mindenkinek elsírom hogy mi történt...Itt az idő hogy lezárjam.Épp ezért hívtam ma ide Kim-et.Hogy jó ötlet-e?Az biztos,hogy kicsit enyhíti az iránta érzetteken...

-Na,mit akarsz tudni?-közelebb hajolt hozzám,így túlkiabálva a nagy hangzavart.

-Először is,hogy van-e valakid.-kezdek olyanokat mondani,kérdezni,amiket józan állapotba nem tennék.De ilyenkor kimondom ami máskor csak a fejembe játszódik le.

-Teljesen szabad vagyok.-kuncogott fel,és megsimította karomat.

Akkor innen szabad a pálya.Itt ez a gyönyörű lány,aki csak azért van itt hogy velem legyen.Értem van itt.4 Éve is miattam volt,csak akkor nem láttam.Már egy ideje beszélgettünk,elmondtam hogy miben változott az életem az X-factor óta,meséltem a fiúkról,s megígértem neki hogy majd bemutatom nekik.Zoé-t persze meg sem említettem.Könnyebb így.Ő is mesélt magáról,hogy van egy állása a híres Vogue magazinnál,van egy szuper lakása,a Wall Street-en,s egy ideje szingli.Akár mint én..Hála Harry-nek.Néha-néha odapillantottam hozzájuk,a fiúk ahogy látom már megvoltak alakulva,kivéve Őt,és Harry-t.A két jómadárt...

-Megyünk táncolni?-néztem végül rá,már-már homályos tekintettemmel.Igen,talán kicsit túlzásba vittem az italozást.Az az ötödik már nem kellett volna...Bólintását beleegyezésként vettem,így felhúztam a székről,amin eddig helyet foglalt.Magam mögött kezeit kezeim közt fogtam,úgy furakodva át a tömegen.Látókörömbe hirtelen Zoé került.Gondolkodás nélkül indultam meg felé,magammal húzva Kim-et.Most én jövök.

-Ohh Helló Zoé.-ugrottam elé,evvel megakadályozva hogy tovább menjen.

-Helló.-fogta rövidre,és a mellette álló lányt méregetette.

-Csinálnál egy képet rólunk?-dirrekt csinálom?Dirrekt.Élvezem?Élvezem.

-Persze.

Magamhoz húztam,mosolyra kéztettem.Jó volt látni Zoé arcán a düh-t,és az undor keverékét.Tudom milyen érzés.Jól tudom.Hogy fokozzam a hangulatot,magam felé fordítottam Kim-et és egy forró csókban csattantak ajkaink.Szememet végig Rajta tartottam,láttam hogy nem bírja sokáig,és igazam lett.Kifelé vette az irányt,a szokásosnál gyorsabb tempóban.

-Húú.Hát erről maradtam le anno.-szakadt végül el a számtól.Hogy beleadtam-e mindent?Nem.Végig Őt néztem.Fájt-e látni hogy hogy hat rá?Igen.Tényleg nem kellett volna ennyit innom.Rossz hatással van rám.

-Menjünk.



*Harry szemszöge*
30perccel később

Ahogy gondoltam.Haza jöttünk.Teljes csöndben végig.Nem szólt semmit,nem szóltam semmit.Azon gondolkoztam hogyan is lehetne ezt az egészet jóvá tenni,vagy hogyan lehet akármit is csinálni hogy ne fájjon neki ennyire.Ha most Liam ezt a lányt komolyan gondolja akkor Zoé biztos összetörik.Végig ez járt a fejembe.Gondolataim ide-oda dobálóztak a fejembe,ötleteket szőve.

-Figyelj Zoé.Zavarna téged ha összejönnének?-kérdeztem végül,nem bírtam tovább magamban tartani.Van egy ötletem.Hogy tetszeni fog neki?Remélem.

-Két napja még nem érdekelt volna.De most...Minden megváltozott bennem.Ilyen hirtelen.Nem is értem hogy történhetett ez...-hangjában elkeseredettség keveredett,sajnáltam.Most igazán nehéz helyzetben van.

-És szerinted őt is idegesítené ha neked lenne valakid?-fokoztam tovább érdeklődésemet.

-Mire gondolsz?-mért végig rosszalló tekintetével.

-Lehet hogy tudok rajtad segíteni.

-Miben mesterkedsz ott bent?-mutatott fejemre,és érdeklő tekintettel vizsgálgatott.

-Ez csak is baráti ajánlat.Lehet hogy hülyénez fogsz nézni,de...-tartottam hatás szünetet,a merész ötletem előtt.-Mi lenne ha...

-Nyögd már ki Hazz.-türelmetlenkedett Zoé,végül megfogta a kezem és megállított.

-Ha eljátszanánk hogy járunk.-nyögtem ki végül nagy nehezen.-Ha ez a csók ennyire feldűhítette akkor mit szólna ha látna minket együtt?-néztem rá mosolyogva,mint egy kis angyal.Féltem mit reagál.

-Hmm...-láttam rajta hogy megfontolja az ajánlatom.-Nem is tudom.Ez olyasféle...Barátság extrákkal.Ugye?

-Persze.Semmi több.-nyugtattam meg,hisz ezt csak azért csinálnám hogy neki jó legyen.-Egy ideig eljátszuk aztán ha működik,és végre észhez tér,akkor véget vetünk ennek.Ha nem...-akkor?-Akkor is.-adtam végül fel,nem volt ötletem.

-Mit fognak gondolni a többiek?-bizonytalankodott tovább.

-Kit érdekelnek?Féltékennyé akarod tenni?Akkor egyezz bele.Ez az egyetlen esély...Vaaagy nézed ahogy enyeleg avval a lánnyal.-próbálkoztam tovább,és láttam az arcán hogy kezd megpuhulni.

-Oké.Adjunk neki!-egyezett végül bele,és kezét a magasba emelte,olyan régi "Induljunk csatába" stílussal.

-Na ezaz.

-Köszönöm Harry.-ölelt át barátian,derakát átölelve folytattuk utunkat a kihalt utcákon keresztül.

:(

Nem értem mi az oka annak,hogy 1 árva véleményt kapok...(Jó esetben!!!)
Komolyan,nem tudom.Pipálgatni pipálgattok,köszönöm,de azért több komi jól esne...Elkezdtem az új részt,de így nem tudom hogy mikor teszem fel...Elgondolkodtató!:(

15.Rész~Rejtelmes éjszaka

Nem kaptam kommenteket,csak 1-et,ami felettébb elszomorító számomra...Tudjátok míg én is csak olvasó voltam,én se nagyon kommenteltem...Tényleg nem.De aztán ahogy elkezdtem írni kezdtem érezni azt az érzést ,amit a többi író.Mikor meglátom hogy nincs megjegyzés...Nem tudom mi ennek az oka,de remélem nem az hogy nem tetszik.Legyetek szívesek végre valamit írni,hogy tudjam hogy igenis vannak olvasóim.:) Puszi^^

*Adam szemszöge* (Zoé apjának a munkatársa,egyik részben olvashattatok róla))

*4nappal ezelőtt*
Azt is fogom!Este,szia.-fordult az ajtó felé,de ekkor hirtelen az kinyílt,és Adam lepett be rajta.Ő az új "aszisztensem,kicsit kezdő még,és a véleményem szerint kicsit bolond is,de ez már más kérdés.
-Ohh,nagyon sajnálom.-segítette fel rögtön Zoé-t,aki az ütközés következtében a földre pottyant.
-Semmi baj.Köszönöm.Viszont most sietek.Szia apa,viszlát.-pillantott először rám majd Adam-ra,aki kissé elbambult Zoé-n,és követte szemével míg ki nem ért az ajtón.
-Hú.Szép lány.Ha jól hallottam akkor a lánya.-nézte még mindig az ajtót,amin az előbb épp ki ment.
-Öhm,igen...-fura volt.Tátott szájjal bámulta,és majd ki estek a szemei.-Miért jött Adam?-tértem rá a tárgyra,és közelebb léptem az asztalomhoz,és a rajta lévő tiki-takival.
-Ööö...Köhöm,elnézést.Mit is kérdezett?-kapta felém a fejét hirtelen.
-Miért jött?-ismételtem,immár kissé ingerülten.
-Igazából...Szeretnék valami fontosabb posztot.Ez a kávés fiús dolog nem az igazi...-na még mit nem...2hete jött ide,és már "előreléptetést" akar?!
-Figyeljen,Adam.Ez nem így megy itt.Nem lehet mindenki 1-2 hét után már is főnök.-szögeztem le.
-Nem.Nem főnök szeretnék lenni.Csak egy kis több pénzt szeretnék,és ez avval jár hogy jobb pozíció kell.
-Nem.Téma lezárva.-Nem fogok mindenféle jött-menttel leállni.
-De...
-Nincs de.Viszlát.-szóltam közbe,és leültem a székembe,evvel jelezve hogy menjen már ki.Hála istennek szó nélkül kiment,így folytathattam a munkámat tovább.

El sem tudom hinni,hogy egy ilyen féreg embernek hogy lehet egy ilyen csodálatos lánya...Képeken láttam már,mikor épp én vittem ki a szemetet az irodájából,de az semmi ahhoz képest hogy milyen is élőbe.Sugárzik róla,hogy teli van életkedvvel,szemeiben tisztán látszik hogy jószándékú ember,ellenben az apjával...Zoé,az elhunyt lányomra emlékeztet...Mióta meghalt,nem láttam hozzáfoghatót.Mintha csak őt látnám.Ebben a lányban újjászületett az én kislányom.Ha valahogy megtudnám ismerni közelebbről...Lehet hogy tényleg orvoshoz kéne fordulnom...De mint tudjuk,a remény hal meg utoljára...
Most viszont ideje dolgozni.Nem akarok életem végéig,egy ilyen féreg alaknak csicskálkodni.Ez nem én lennék...


*4nappal később,(kint a bár parkolójában)
Kicsi lány koncerten volt a barátaival.Micsoda bájgúnárokkal,van ez a lány megáldva?!Egyik elég furán méregette,de Zoé ügyet sem vetve rá szállt be a kocsiba,és indultak is egy következő helyszínre.
A slusz kulcsom elfordítottam,a motor moraja felzajdult,így utamat a fekete kisbusz után folytattam.
Próbáltam kicsit lemaradni,hogy ne legyen feltűnő,hogy egy ideje követi őket egy kék kis bogár.De jól csinálhattam az elmúlt pár napban,hisz mindenhol ott voltam.Ott voltam a szupermarketbe,ahol Zoé vásárolt,tudom mit eszik,nem szereti a sajtot,tudom milyen parfümöt használ.Igen.Van tehetségem az ilyenbe,régebben megfigyelő voltam egy nagy cégnél,ahol számítottam is valamit.Nem úgy mint most...
Miért csinálom?!Magam sem tudom...De tudom hogyha valahogy közelebb férkőzhetnék ehhez a lányhoz,kicsit visszautazhatnék a múltba is.Mióta meghalt,olyan magányos vagyok.Senki sem szeret velem elmenni valahova,beszélgetni,van aki köszönni sem.Más vagyok mint ezek az emberek.Élem a magam kis világát,egyedül.
Lassan elkanyarodtak egy lámpánál,be egy újabb parkolóba.Kiszállt,5fiú kíséretében,el-el szakadva egymástól.Már csak arra a pillanatra várok hogy egyedül legyen,és akkor oda megyek.Miért követem?!Választ nem tudok adni.Megnyugtató látni hogy,hogyan éli az életét.Boldog.S hogy mi ez a nagy kötődöttség hozzá?Ha azt mondom hogy tudom,hazudok.Kérdéseimmel bombázva magam szórakoztam,amikre sorba nem tudtam a választ.A pszhilógusom,már mondta hogy nem teszek jót magamnak,ha folyton kérdésekkel gyötröm magam.Igen,akkoriban pszhiolóhushoz jártam,nem tudtam feldolgozni a történteket.-Mi lett volna ha azon az éjszakán nem hagyom egyedül?Én hibám?!-ezek gyötörtek egész hónapban,sőt hosszú-hosszú időn keresztül,de sikerült kicsit lenyugtatnom magam.
Egy ideje itt ülök a sötét utca parkolójában,pár kósza ember jött el a kocsim előtt.A házak között sikátorok,ahol néhányszor sötét alakok,árnyékok,léptek elő.De Ő eddig
sehol.Hát igen.Fiatal még.Élvezi a barátaival töltött bulis estéket.Én sose játam el ilyen helyekre.Két oka volt...Nem volt kivel,és nem engedtek.Szigorú neveltetésben részesültem.Szinte csak az iskolába mehettem,ezért is akartam hogy a lányomnak mindene meglegyen,s most nem csak a tárgyi dolgokra gondolok...Hanem a szabadságra,életre.Nekem nem volt.Talán ezért is vagyok ilyen amilyen.Nem tehetek ellene semmit.Én így nőttem fel.Engem mindig megvertek,ha valami olyat csináltam ami nem tetszett otthon az ősöknek.Ennyi.

Mozgolódás.Ajtó ki,Zoé kiviharzik.Egyedül.Sírva...Sír?!Miért sír?Valaki bántotta volna?Talán.Jó ötlet most oda menni?!Lehet,hogy csak elijeszteném.Gyorsan odaszaladt egy közeli padhoz.Leült,térdét maga elé húzta.Nem bírom nézni,hogy szomorú,szenved.Nem ismerem.Nem beszéltünk még,de valahogy a szívemen érzem Őt.Oké.Odamegyek...Hú eddig könnyebb volt csak elképzelni,de most meg is kéne tenni.
Magam mögött bezártam az autóm,így lassan elindultam a padon összegörnyedt lányhoz.Mit fogok mondani?Mit fog mondani?Megrémül?Igen,talán.Mit van itt?
-Zoé!!!-egy fiatal fiú törte ki maga előtt az ajtót,egy kis idő után vette csak észre a lányt.Ő csak felnézett karjai közül,szeme ahogy kitudtam venni az sötét és a távolság miatt,piros volt.Jobbnak tartom ha gyorsan vissza fordulok,és haza megyek.Ez egy nagy hülyeség...




*Harry szemszöge*

-Zoé!!!-hideg levegő csapta meg a mellkasom.Körbe néztem,az utca csendes és üres volt.Csupán egy 40év körüli fickó volt a parkólóban,ki hirtelen rám kapta a fejét.Mit sem törődve indultam el a padon ülő lány felé.Láttam az egész jelenetet ott bent.Nem csoda hogy kiborult.Lábaimat egymás után szedtem a kikopott macskakövön,cipőm moraja törte meg az éjjeli csöndet,meg a fickó ahogy beindította a kocsimotort.
-Zoé!-fordítottam magam fele,az állától fogva.-Hé,pici.Nem éri meg.
-De most miért kell ezt?-hangja gyengén hangzott.Sebzettnek.
-Még sosem láttam ilyennek,amióta ismerem.Te hozod ki belőle.
-Kössz.Ez most megnyugtatott.-horkant fel,inkább csak kínjában.
-Mármint.Kihozod belőle az állatot.Ez nem feltétlenül rossz.Sőt.
-Az hogy megcsókolt egy lányt előttem,szerintem dirrekt,az mi más lehet mint hogy rossz?!-könnyei végig csordultak az arcán.

-Gyere ide.-húztam magamhoz.Magamat hibáztathatom emiatt az egész miatt.Ha nem jövök,és csúfítom el ezt a virágzó kapcsolatot,ma lehet hogy nem az a lány lenne Liam karjaiban.
-Lehetetlen.
-Látom Liam-en hogy nem szerelmes.Annyira már ismerem.-próbáltam nyugtatni.-De te viszont az vagy?-két esélyes...Nem tudom megfejteni...Csönd.
-Zoé.Szereted?-néztem mélyen a szemeibe de nem jött válasz,hanem hangos zokogás.Szívem szakadt meg érte,ahogy a karjaim közt zokog...Benn meg az a számomra ismeretlen,meg élvezi az estét.Igen.Ezt az énjét nem ismerem,és azt hiszem nem is akarom.Puha haját simogatva próbáltam lenyugtatni,több mimt kevés sikerrel.
-Pff,emlegetett szamár...-pillantottam meg Liam-et meg a drágalátos "barátnőjét",akik épp egy taxiba szálltak be,de mielőtt beszálltak volna,Liam még egy mosolyt intézett felénk.
-Gratulálok.-nem bírtam megállni hogy ne szóljak be neki.Zoé ott ült és bámult maga elé,nem szólalt meg.Nagy levegőt vett,felállt,maga után húzott,és elindultunk a sötét éjszakába.Nem kérdeztem hova megyünk,nagy valószínűséggel,haza.Egymás mellett haladtunk csöndbe,egymás kezét megsimítva.

Mindkettőnk magába merülve,battyogott,és a földet nézve értünk ki a főútra.