14.Rész~Hívatlan vendég

Először is köszönöm minden egyes olvasómnak akiknek a segítségével mindig boldogabb leszek,akár meglátok egy kommentet,egy szavazatot,vagy hogy nőtt a rendszeres olvasók száma!!!Imádlak titeket.Remélem még gyarapodni fog ezeknek a száma...Én nem várom el hogy kommenteljetek,és nem mondom hogy 5komi és hozom az új részt...Nem erőltetem,én hozom mert szeretlek titeket.Igen ritka azt hiszem,a Liam-es blog,szóval remélem megtaláltok engem sokan és elkezditek olvasni!!!:*
By: Mrs.Payne <3


*Zoé szemszöge*

-AFTER PARTYYYY!!!-rúgta be Niall maga előtt az öltözőajtót,és nem bírta abba hagyni az ugrálást.
-Hmm.Ilyenkor mi van vele?-néztem kérdőn Harry-re,mivel ő foglalt helyet a mellettem lévő kis fotelbe.
-Nézd el tőle...A koncert mindig ilyen hatással van rá-mondta,miközben szemét a kis szőkén tartotta,aki épp egy fésűvel a kezében énekelt.-Meg persze ránk is.
-Ennek meg mi a baja?-értek be a többiek is az öltözőbe,és Liam értetlenül bámulta Niall-t.
-Crazy,Crazy,Crazyyy-énekelt tovább,mit sem törődve a rá tett megjegyzésekre.Niall-t egy jókedvű,mindig mosolygós fiúnak ismertem meg,aki mindig mosolyt tud csalni az ember arcára, a kedves szavaival.Nem is értem hogy miért nincs barátnője...Szemem hirtelen Liam-re tévedt,s úgy vettem észre hogy nem is akar onnan elmenni,így egy ideig bámulhattam mire Louis oldalba bökött.Kissé varatlanul ért.
-Miért nem mondtad?-kérdezte szinte suttogva.
-Mit is?-meredtem rá olyan "miről beszélsz" nézéssel.
-Á,semmit.-mosolygott egyet,felállt és ott hagyott egyedül,kétségek közt.
Gondolataimba merülve indultam ki a folyosón lévő kávé automatához.Ha annyira haragszik rám,akkor miért szegez nekem egy olyan mondatot ami azt sejteti hogy annyira azért mégsem utál...Szemeiből kiolvasni nagyon semmit nem tudtam,de a csillogása mindent elárult.
Bedobtam az apróm,megnyomtam a forró csoki mellett levő gombot,s a gép zúgásából ítélve,pár másodperc és készen is lesz.Kattanásra ki is adta,elvettem és lassan de biztosan indultam vissza az öltöző felé.Az ajtón a One Direction felirat szerepelt,így ide nagyon senki nem jöhet be.Belekortyoltam a poharam tartalmába,ízlelőbimbóim kissé le lettek forrázva,mivel elég nagyot kortyoltam a forró italból.Az őrök arrébb álltak,így utat nyertem az ajtó felé.Egyik kezemmel belekapaszkodtam a kilincsbe,lenyomtam,és már benn is voltam.A látvány ami fogadott...Hű...Épp kortyoltam volna a pohárból,de úgy meglepődtem hogy félre nyeltem.
-Zoé,jól vagy?!-futott oda hozzám Liam,egy szál alsó gatyában,kezemet megfogta,hátamat elkezdte  verni,így lassan megtudtam szólalni.
-Khmm...-fulladoztam tovább,de a kezembe kapott vízből nagyot kortyolva végre sikerült helyre jönnöm.-Köszi.-sóhajtottam nagyot,és vissza adtam a palackot.
-Ami azt illeti kopoghattál volna.-váltott á hirtelen mogorva stílusára,ami egyátalán nem volt szimpatikus.-Akkor megelőzhettük volna ezt a kis balesetet.-nézett le rám
kapzsi mosolyával,s letörölte az orromon landolt csokit,amitől a hasamba hirtelen ezer lepke kezdett el csapkodni.Honnan jönnek ezek?!Kérdeztem inkább csak magamtól.
-Bocs.-ennyi.Ennyit tudtam kinyögni.Közel léte valahogy leblokkolt.Ahj,mi történik velem??-De hol vannak a többiek?-tereltem el gyorsan a figyelmemet az előttem kidudorodó kockákról.
-Hát az jó kérdés.Előbb mentek ki,az isten tudja hova.-mondta,miközben felvett magára egy kékes inget,meg egy sötét farmert.Ohh hála istennek,sóhajtottam egy nagyot,amit ő is észre vehetett.
-Sajnálom,de kezdtem fázni.-arcom hihetetlen gyorsasággal pirulhatott el,úgy égett mintha tűz mellett állnék.
-Na jó,én azt hiszem megkeresem a többieket.-adtam fel,gyorsan megfordultam és az ajtó felé vettem az irányt, hangos nevetést hagyva magam mögött.Élvezi...
Ez az első "beszélgetésünk" azóta hogy bevallotta érzéseit,azóta nem volt alkalmam beszélni vele,hogy akkor most mi is a helyzet,de ma este megpróbálom,hátha elkapom.Újra az előbb bejárt folyosón találtam magam,de most az ellenkező irányba indultam,hátha beleütközök az általam keresett személyekbe.
Azt hiszem közel járok hozzájuk,Niall hangja csapta meg a fülemet,így a hangot követve indultam meg a szűk folyóson,Azt hiszem közel járok hozzájuk...
Magam mögött hangos lépteket hallottam meg,amitől egy kicsit megijedtem,de mikor hátra fordultam "megnyugodtam" hogy nem egy ismeretlen,egy fokkal azért jobb annál...
-Megvárhattál volna.-ért mellém,s ugyanolyan huncut mosoly ült az arcán.
-Ha akartalak volna,megvártalak volna.-válasz helyett,halk kuncogást kaptam.Igen...Tényleg élvezi.Csendben haladtunk egymás mellett,egészen míg meg nem pillantottuk a fiúkat,akik már a kocsinál várakoztak ránk.Szemük kikerekedve,szájuk mosolyra húzódva várt minket.
-Nocsak,nocsak...-mért fel minket Louis kissé félelmetesen.Szemeimet rámeresztettem,és olyan "most mi van?" tekintetet küldtem felé.
-Átlátok rajtad.-tátogta hangtalanul,s kezeivel egy csőt formálva hogy csak én halljam,vagyis lássam hogy mit mond.
-Ugyan kérlek.-játszottam vele tovább,s mire feleszméltünk a fiúk éretlenül bámultak minket.
-Most mit bámészkodtok?Inkább induljunk már meg.-osztotta ki őket Louis,s egyenkénk mindenki helyet foglalt a kis buszban,amivel ide-oda szállítanak minket.
-Na,Zoé élvezted?-Zayn kérdése váratlanul ért,mivel eddig másról beszéltek,amibe én nem vettem részt,így gyorsan odakaptam a fejem,mire ne 2kérdő szempár figyelt hanem 10.
-Nagyon szuper volt.Megértem miért adták el ilyen gyorsan a jegyeket.
-Melyik szám tetszett a legjobban?-immár Liam kérdése hangzott el,mire hirtelen nem tudtam válaszolni.Tudja hogy tudom hogy  hogy mire gondol,ezért is váltottam át az arc színemet megint egy élénkebb színre...
-Mind jó volt,de egy lassú volt a kedvencem.-válaszom hallatán,mosolyra húzta száját,de nem olyan kedves,szívből jövő mosoly volt ez...Inkább olyan keserű féle.
-Ma kirugunk a hámból.-Niall,még mindig nem nyugodott le...
-Én nem szeretnék inni ma.-jegyeztem meg halkan.A múltkoriból se sült kis sok jó...
-Én se.-Harry válasza váratlanul ért.Ő és a nem ivás...Két külön univerzum.
-Haha,tanultak az esetből.-szúrt bele Liam.Már nem foglalkoztam ezekkel a kis beszólásaival...
-Meddig fogsz még ezen csámcsogni?-mordult fel Harry,mire kezeimmel megsimítottam karját,evvel jelezve hogy hagyja.
Válasz nem érkezett...Kínos csend ült le közénk,és még csak most jutott eszembe hogy Harry-vel azóta nem is beszéltem,nem is volt erőm,se alkalmam.Remélem nem hiszi hogy haragszom rá vagy ilyesmi...
-Jól letudjátok hangolni az embert.-törte meg a kellemetlen csendet Niall,aki eddig jókedvűen dudolászott,míg most az ablakon kibámulva motyogott,s a többiek (Zayn,Louis) egyetértően bólogatott.
-Na figyeljetek.Nem tudom hogy miért van ekkora feszültségfelhő fölöttünk,de ma estére mindenki tegye félre a sérelmeit,felejtsük el ami történt.Kezdem magamat hibáztatni emiatt az egész miatt,igaz lehet én generáltam,de nem tört ki a világháború hogy emiatt ekkora feszültség legyen.Ti ketten.-mutattam Harry,és Liam felé.-Ma nem fogtok többet beszólni egymásnak,se senkinek.Egyikőtök se vette a fáradságot hogy beszéljünk egyet,mi hárman szóval...Elég legyen.Kezdem unni.-hmm,ez jól esett.Váratlanul érhette őket a kis monológom,mert senki nem szólalt meg egy ideig...
-Igazad van...Felejtsünk el mindent és akkor jobb lesz.-nem nyugszik már meg?!
-Nem azt mondtam hogy örökre.Hanem hogy erre az estére,hogy mindenki jól érezhesse magát.
-Én jól fogom...-zárta le végül ezt a beszélgetést Liam,s ezek után már csak a sofőr szólalt meg hogy megérkeztünk.




-Egy nagy pohár Martinit kérek.-értünk oda a bárpulthoz Niall-el,s kért magának egy lazának nem mondható italt.-Mit kérsz?-nézett rám.
-Egy limonádét.-adtam le a rendelésem,és perc múlva már kezeim között foghattam a jéghideg citromos italt.A többiek már a helyüket foglalva kortyolgatták a kezükben fogott italokat,egészen pontosan Harry,Louis és Zayn...Liam-nek nyoma veszett,ami nem is nagy baj,mivel így elkerülhető egy újabb vita.
Niall kezemet megfogva húzott át a tömegen,egészen a fiúk asztaláig ahol mar nagyban sorakoztak a poharak,egyik után a másik...Ezek ha isznak,akkor keményen isznak...Én azóta a második limcsimet iszom,ezért kezdett a hólyagom teli lenni,így a wc felé vettem az irányt.A fiúk már annyira készen voltak hogy észre se vették hogy elmentem,kivéve Harry-t,aki ugye szintén nem iszik...A tömegen átfurakodva,hirtelen Liam-al és egy kissé bepiázott lánnyal találtam szembe magam,akik elég simulós táncot lejtettek éppen.
-Helló,Zoé!!!Hova-hova?-vett észre,akaratom ellenére.-Nem csinálnál egy képet rólam és Kim-ről?
-De.Nagyon szívesen.-semmi kedvem nem volt hozzájuk.De ha nemet mondok kissé feltűnő lett volna...
-Mosolyogj drágám.-drágám?!Miért nevezi Liam-et drágámnak?!

-Köszi...Öhm...Kislány.-hányingerem lett ettől a lánytól.Ahogy mászik rá...Fúj...Ennél azért én jobb vagyok azt hiszem...
-Köszi Zoé.Most már mehetsz.-intett egyet,s megcsókolta a mellette álló lányt.Szemeit közben végig rajtam tartotta,így láthattam azt a mocskot a szemében.Nem a lányra koncenrtált,hanem rám.Nem bírtam állni tovább ott,és nézni ahogy direkt csinálja.
Hirtelen felindulásból kezdtem el szaladni a kijárat felé,szemeim lassan elhomályosodtak,könnyeim szabadra törtek.A hűs levegő csapta meg a mellkasomat,ami jól esett a benti meleg levegő után.Tovább ziháltam,s a sötét utcán szinte csak egyedül voltam.Egy közeli padra tévedtem,leültem,térdeimet magam elé húztam,és úgy sírtam tovább...Miért csinálja ezt?!Miért jó ez neki?!